2012. december 24., hétfő

Karácsonyi áldás

Boldog Karácsonyt!
Legyen kellemetes ünnep ez mindenkinek!
A szeretet ünnepe!
A tettetett odafigyelés és kultúrkacajok ünnepe!
A felszínes beszélgetések ünnepe!
Amikor mindenütt csillog a műanyag és csilingel a gépzene!
Amikor a családtagok összejönnek, mert máskor nem vennék a fáradságot hogy meglátogassák egymást!
Mindenki együtt, oh-de-nagy-boldogságban!
Legyen áldott ez az ünnep! 


De a lényeg: lesz ajándék.

2012. december 6., csütörtök

Nyafogós helyzetjelentés

"Dzöááá írni akoöaröok öa blüögöböaaaa......"
Ez szokott lenni nap végén az utolsó gondolatom, de aztán vagy elalszom, vagy folytatom a tanulást... mert most kb. ennyit tudok csinálni.
Ez egy nagyon régi, masszívan berögzült rossz szokásom, hogy automatikusan túlvállalom magam, egyszerre mindent akarok csinálni és tudni, csak a képességeim messze alulmaradnak attól hogy elérjem a kitűzött célokat...
Valamiért úgy érzem, ha nem törekszem eléggé, és egyik nap random elpatkolok, befejezetlenül maradok, úgy hogy még egy csomó mindent nem tudok, és nem csináltam meg amit szeretnék. Nem a haláltól félek, hanem az időhiánytól, és attól hogy értéktelen maradok magam számára.
Egyszerre vagy hatezer könyvet olvasok, de abból alig fejezek be valamit, most írtam meg a japán nyelvvizsgámat vasárnap, de kínaiból képtelen vagyok haladni, pedig abból is nemsokára vizsga lesz (ráadásul mivel az agyam nem hajlandó megjegyezni a pinyint alig tudok belőle valamit, cikinek érzem a silány órai teljesítményemet, és csak gyűjtöm a sikertelen dogákat, emiatt folyton ellógom az órákat... utána meg kb. még bénább, amikor úgy bukkanok fel ismét hogy semmit nem tudok még mindig... ennek sosem lesz így vége), elmegyek egy rakás programra, mert ott akarok lenni, de utána már jön a bűntudat hogy akár tanulhattam is volna ahelyett...
Pluszban a szervezetem teljesen gagyi, és nem tudja feldolgozni, hogy kénytelen vagyok kihagyni vagy csökkenteni az alvást, mert arra végképp nincs időm, ennek eredményeképp pedig folyton beteg (pl most is) és/vagy agyhalott vagyok...


A jó hír (jó ez? valaki mondja, hogy jó, légyszi...!): Ha már annyi programon voltam, írni is fogok róluk... ez pár koncertet és színi előadást takar, ja és majd összeírom, hogy a jövőben mire fogok menni, általában azokat mondom amikre már jegy is van, nem a csak "jó lenne elmenni rá" dolgokat. Van még egy nem teljesen konkrét dolog: az Örkény színházba szereztem bérletet, méghozzá az abszurd kategóriába eső előadáscsokorra, szóval ott nem nagyon tudok dátumot mondani, amikorra ráérek, akkora váltom ki a jegyeket...
Amúgy ha valakinek vannak kedvelt színházai, ahol érdekes, ötletes, bátran megrendezett és kigondolt darabokat játszanak, írja meg mert a Nemzeti sorsa miatt baromira aggódom, és ha a rosszabbik oldalra dől el a végeredmény (ami a valószínűbb) akkor nem hiszem hogy járnék oda a jövőben... nagy kár érte...




2012. november 13., kedd

Anilogue 2012

Már megint Anilogue, sokadszorra és ismét remek dolgok kerültek a műsorba.
Időpont: november 21-től 25-ig, helyszínek: Toldi mozi és Uránia.
Én arra az időre biztos beköltözöm a moziba, ajánlom mindenkinek a jelen levést, mert sok-sok csodát és vidámságot láthattok (ok, ez baromság volt...) de jó lesz, az biztos.
Holnap, amikor jobb állapotban lesz az agyam (ez csak önámítás, ilyen valójában sosem lesz...) kiegészítem ezt a bejegyzést azzal a listával hogy mire fogok/szeretnék menni, hátha valakit érdekel...

Zenét! (ezt képzeljétek úgy, mintha a kövér fehér macska mondta volna a Macskafogóból (a végén, amikor a csaj macska énekli egy telefonnal hogy "Miu Miújság? ..." amúgy már vagy 7-8 éve nem láttam azt a rajzfilmet, elég durva hogy ilyen jól emlékszem az egészre... ahhoz képest hogy minden mást egyből kidob az agyam...))


2012. november 1., csütörtök

Boldog Halloweent

Asszem ez amúgy csúszik, de mert most mutat nullát a visszaszámláló cuccos ezért most kívánok mindenkinek (inkább csak annak, aki akarja...) hátborzongató Halloweent!


Amúgy érdekes volt amikor rádöbbentem hogy ma van... mert nincs őszi szünetünk, miután hazaértem a suliból sikerült végre lerendezni a holnapi dolgokat (szokás szerint Roslin elnökasszonynál töltöm ezt az ünnepet...), akkor tudatosult bennem, hogy ma a föld másik pontján szörnyjelmezes emberek duhajkodnak... ezen ki is akadtam, mert kb. minden elmaradt innen amit meg akartam csinálni... már eleve kiszámíthatatlan a bejegyzések megjelenése, szóval nem sikerült emelnem a silány színvonalon... és az a baj hogy nem is ígérhetem hogy jobb lesz. Vagyis azt igen, hogy valamikor biztos rendesebben fog működni, de most ettől függetlenül is káosz van, igyekszem annyira nem lemaradni...

Igazából valami értelmesebbet akartam ide írni csak azt elfelejtettem, helyette meg lett egy csomó bullshit...


Élvezzétek a nagyon nem idevágó, de annál is sokkolóbb videót:

2012. október 29., hétfő

ha nem akarod hogy lezsibbadjon az agyad, ne nézd meg ezt a bejegyzést!

 Hello.
 Az idő csak úgy repül a suliban,
 az egész nagyon érdekes...
 Amikor azt hittem 1-2 nap telik el, valójában hetek voltak.
 Veletek volt már ilyen?
 Persze sokat gondoltam a blogra
 hogy már igazán írhatnék valamit,
 mert valaki talán várja az új bejegyzéseket
 de eközben tovább rohant az idő
 és annyi különös dolog történt velem
 hogy ez is, mint sok más amit amúgy fontosnak tartok
 eltűnt a szemem elől.
 Ha eljutottál a bejegyzés végéig, és van kedved hozzá
írd meg, mi történt veled az utóbbi 1 hónapban!

2012. szeptember 23., vasárnap

Jan Švankmajer - Mužné hry (Virile Games) 1988

Késtem vele röpke 6 órát...
De attól még ez a kisfilm zseniális.

2012. szeptember 21., péntek

Manga ismertetés: Hideshi Hino - Lullabies From Hell

 Képek holnap lesznek, mert a fotómasina amíg nem töltöm fel az akkumulátorát nem akar együttműködni, és őrzi a fotókat

Mert ebből még viszonylag sok lesz (annyi, amennyi ide illő mangám van...) gondolom nem fog random szétesni a világ, ha egy kis háttértörténettel töltöm meg a dolgot.

Ha nem érdekel görgess le, a sorminta után lesz a lényeg.

Szóóóval horror/seinen/fura mangákat kb. 14 éves koromban kezdtem gyűjteni, már nem veszek ilyet, mert baromi drága lett, és már nincs is annyi minden, amit meg akarnék venni (mert azokat már megszereztem). Ez a gyűjtemény tehát kb. 4 év alatt gyűlt össze (az utóbbi két évben erős voltam, és a bolt közelébe sem mentem...), és általában pár hetente szereztem újabb köteteket amikor már összeszedtem annyit a kaja/zsebpénzből... Ez azt jelenti, bárki vehet ilyet, ha valami nagyon tetszik, és szívesen birtokolná az ember, hát hajrá! ( a boltot nem nagy ördöngösség megtalálni (remélem, még mindig minden ok náluk...), segít google barátod! (ez elég ijesztően hangzik...) nemtom, hogy segítenék-e vagy ártanék az üzletnek ha közzétenném elérhetőségeit, ezért nem teszem azt. ha valaki nagyon tudni akarja, és lusta, kérdezzen meg e-mailben vagy kommentben.) (de ha még nem vagy 18, várj addig... ja, és ne is nézd ezt a blogot! ...én csak egy ellenpélda vagyok, mint általában.)
Persze nem úgy értem, hogy mindenki köteles ilyet tenni, csak ösztönzőleg írtam, hiszen ha valami érdekel, max. 5 perc alatt már le lehet tölteni azt valahonnan, de az egészen más, ha valaki személyesen is támogatja a készítőket, és azzal a plusz egy megvásárolt példánnyal mutatja, hogy igenis van erre igény...
Ja, és magyarul természetesen ezeket sehol nem fogod megtalálni (csak neten, ha valaki kitalálta, hogy lefordítja valamelyiket), minden bemutatott mangám angolul van.

És a lényeg: a sorminta:

°oOo°oOo°oOo°

Hideshi Hino
Lullabies From Hell

Év: 2005
Kiadó: Dark Horse Manga (a legjobb/legigényesebb képregénykiadó szerintem)
Műfaj: Horror, Seinen, Természetfeletti
Hossz: 1 kötet/225 oldal
One-shotok (egyfejezetes művek) gyűjteménye, 4 történet van benne

Először is, nem árt megemlíteni egy-két dolgot magáról a mangakáról...
Kínában született, de a II. vh után Japánba menekült a család, érdekes fiatalkora lehetett, ráadásul a nagyapja yakuza volt (ami azért elég cool dolog...). 
Először a filmipar terén próbálgatta szárnyait, majd doujinshik (amit a mangát kedvelők szoktak rajzolni... "fanmanga") útján tért át a mangakák mezejére. (yay! egy ember élete két mondatban!)

Ez amiatt fontos, mert műveiben elég gyakoriak a magánéletéből vett részletek
Lullaby from hell
Az első fejezetben maga a mangaka rajzolt verziója üdvözöl minket, és mutatja be meghitt hétköznapjait meghatározó eseményeket/helyeket: láthatjuk kedvenc mocskos folyóját, és a nagy becsben tartott tartósított-testrész gyűjteményét és elmeséli, hogyan lett az ilyen groteszk dolgok kedvelője, egészen gyerekkorától kezdve...

Ez a történet elég különös, ha úgy vesszük, mennyire összemosódik a reálisnak mondható és a szürreális.
Például a folyó, ami annyira szennyezett, hogy a színe folyamatosan változik a szivárvány skáláján...

Unusual fetus, My Baby
A második fejezetben egy fiatal házaspár első gyermeküket várják... embergyerekre számítanak, azonban a természet egy kicsit megvicceli őket...

Szerintem a legnyomasztóbb sztori ez az összes közül, hiszen benne van az a tipikus emberi reakció, hogy ha valami hihetetlen/megrázó történik, és az illetőnek ötlete sincs megoldásra (és jó megoldás nem is nagyon van), akkor úgy viselkedik, mintha minden rendben lenne... egyszerűen az agya átugorja azt a tényt, hogy ez így nincs rendben (persze van, hogy másképp történik ez...). Valahogy az olvasó át tudja venni a történetben megjelenő tehetetlenség érzését...

Train of Terror
Néhány gyerek mikor hazautazik vakációjukról fura dolgokat tapasztalnak meg a vonaton. Otthon minden rendben van már, azt leszámítva, hogy mindenki idegbeteg módon viselkedik körülöttük, és ki akarja őket nyírni...

Ez a kevésbé különleges történet, de amúgy izgalmas volt... elég (rém)meseszerű, ami végigment ott.

Zoroku's Strange Disease
Van egy rettegett mocsár, amit mindenki kerülni igyekszik. Ennek szomszédságában meg egy falu, ahol Zoroku is él. A fickó nagyon lassú felfogású, de imád festeni, főleg a színeket kedveli. Egyik nap megbetegedett, és furcsa, szivárvány színű kiütések jelentek meg rajta, kénytelen volt betegségével a mocsárhoz közeli erdőbe költözni.

Ez pedig a legfurább fejezet volt, kiszámíthatatlan és félelmetes. És undorító... hát igen, elég sok párhuzam van a manga és a Mermaid in a Manhole c. Guinea Pig film között, amit nagy meglepetésre pont Hideshi Hino rendezett...

A Guinea Pigről majd lesz később bővebben írás és majd akkor fejtem ki, mennyi köze is van Hideshi Hinonak ahhoz a sorozathoz.

Rajzstílusát tekintve nekem mindig a gyerekrajzfilmek jutnak róla eszembe, ami vicces, hiszen a képek tárgya meg nagyon nem oda illő. Ráadásul csak első ránézésre tűnik elnagyoltnak a rajzolás, ha az ember jobban megnézni a képeket, azok elég aprólékosak és látszik, a művész mennyire odafigyelt még a legapróbb részletekre is.
Az emberek ábrázolása néha Kazuo Umezu munkáiéra emlékeztetnek, de mégis egyediek.

Különleges mangának tartom ezt, örülök hogy meg tudtam szerezni, bár érdekes az ember reakciója, amikor először lapozza át a kötetet...

Egy másik munkájából sorozat is készült, ez annak az introja:

2012. szeptember 20., csütörtök

Fun facts #1

(A másik bejegyzést, amit még tegnap írtam, nem tudtam befejezni, mert elaludtam a gép előtt... ha hazaértem kínairól (mostantól kínaiul is tanulok a fősulin!!! és tegnap jelentkeztem az N4-es vizsgára japánból!!! meg fogok szakadni!!! jippí...) az is fönt lesz, ami már egy hosszabb bejegyzés.

Szoktad használni azt a kifejezést, hogy valami macerás? (vagy ha nem, biztos hallottad valahol már..)

Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy tényleg köze van egymáshoz a két szónak, de több, mint valószínű, hiszen valahol logikus a kapcsolat...

Egyik jelentés: valaminek a megcsinálása sok fáradsággal, nyűggel jár.

Másik jelentés: Amikor a hulláknak elkezdődik a bomlási szakasza (ööö.. az igazából már a halál beállta után egyből kezdődik, csak nem látszik annyira...de ha pl. a vér összeáll foltokba, akkor azzal lehet szórakozni, hogy visszanyomják, mer hogy néz már az ki egy nyitott koporsós temetésen...), és ugye jó sok minden történik vele akkor, ebből az egyik, hogy viaszos réteg képződik rajta... ezt hívják macerálódásnak.

Na, most hogy ezt is tudjátok, vidáman indulhat a nap! (vagy csak elmegy a kedvetek a mindennapos társalgásoktól...)

2012. szeptember 18., kedd

Egy idillikusan hangzó zene... amíg meg nem nézed, miről is énekelnek

Chad VanGaalen - Blood Machine



They had cities built there
Buried deep underground
People had their hearts plugged in
To a giant machine that can circulate blood
Please, please, please
That's all they can say is
Please, please, please

Help us escape
From the blood machine

One of them explained to me
How they used to be free
Before the machines got built
And before there were laws regulating free will

Please, please, please
That's all they can say is
Please, please, please

Help us escape
From the blood machine

Cause if one of us unplugs, everybody does
You gotta switch the thing off from the inside
They'll kill us all

They had cities built there
Buried deep underground
People had their hearts plugged in
To a giant machine that can circulate blood
Please, please, please
That's all they can say is
Please, please, please

Help us escape
From the blood machine
(forrás: songsmeanings.net )

Ezek után már csak annyit kívánhatok: Kellemes vérgépes álmokat!

2012. szeptember 17., hétfő

A blog jövője másfél hónapig

Mert vajh mi lesz pont 45 nap múlva???

És ehhez a ráhangolódási tervem a következő:
45 napig, minden nap megjelenik itt egy újabb bejegyzés, még magam sem tudom pontosan milyen, de mindenképp horrorral (ez egész jó nyelvtörő ha félálomban vagy) kapcsolatos... ha sok a dolgom, akkor csak valami apróság, ha több az időm, filmismertetők meg a szokásos dolgok jönnek, szóval nem akkora újdonság ez, inkább a rendszerességen van a hangsúly... itt majd minden nap lesz valami friss, ami szerintem egy jó dolog.


2012. szeptember 11., kedd

Ilyen volt: Mahler 5. szimfónia; Gyöngyösi Levente 3 (Születés) szimfónia

Elkerülendő hogy tök jól elfelejtsem, jobb ha leírom, mi is történt akkoron...

A MÜPA Mahlerbe borult ünnepének alkalmából, mindenütt fotók voltak kiaggatva  életéből, hogy a lelkesebbek még több fun facts-szel gazdagodjanak... meg persze volt egy kb. átlagnál magasabb ember hosszúságú portré is a zeneteremben, nehogy elfelejtsék az idetévedők, miért vannak itt (az valamiért szerintem egy kicsit olyan "tudd, ki figyel téged" aurát árasztott magából)... na jó, nekem dobott ez az egész a hangulatomon, mert ebből is látszik, milyen fontosnak tartják a szervezők ezt az eseményt.

Még mielőtt megjelentek volna a zenészek, levetítettek egy rövid kisfilmet, amiben jelenetek voltak a Budapesti Fesztiválzenekar családias próbáiról, hallhattunk néhány gondolatot Fischer Ivántól, amiben előrevetítette a mű hangulatát, és hogy mire helyezte a hangsúlyt amikor levezényelte azt.
Ezen kívül Gyöngyösi Levente is szólt pár szót saját alkotásáról, mivel felkérték, hogy írjon ide illő zenét.

Az estét vele kezdték, a születéssel kapcsolatos eseményeket járta körbe 3. szimfóniájával.
Ez érdekes volt, mert egyértelműen hallatszott, hogy kortárs komolyzenéről van szó (Nálam két kategória van a kortárs vonalon, az egyik a bátor-kísérletező kalandorok tábora pl.: Stockhausen, a másik a modernebb, de megszokott formájú, közönségbarátibb tábor pl.: Michael Nyman... mindkettő kategóriához méltán nagy nevek köthetőek, szóval ezzel nem azt akarom mondani, hogy bármelyiket is preferálnám a másikkal szemben, csak a kortársnál úgy tűnik, felerősödtek a szélsőséges stíluselemek...mindegy, a lényeg, hogy ezt is mindenképp a közönségbarát csoportba tenném), nekem gyakran beugrott, milyen filmzenés a hangulata... sőt, pontosítva: olyan karácsonyi-családi-kalandfilmes betétdalos volt.

Így nem tűnik valami biztatónak, de hangzásra nem volt nekem akkora probléma ez, mert tetszett több részlete is, a bajom inkább a szerkezettel volt... nem éreztem, hogy egy egybefüggő darabról van szó, nem vettem észre benne az összekötő motívumokat.

Ráadásul a kis füzetben, (amit érdemes gyorsan levadászni a programfüzetállványról kezdés előtt, és így még extra háttérinfókat lehet megtudni, meg előtted van, hogy mi után mi következik, és jobban át lehet látni a dolgokat...sztem)négy tételt soroltak föl ehhez a szimfóniához, én viszont vagy valami hiperidőugrást hajtottam végre, úgy, hogy az senkinek nem tűnt fel, vagy valóban nem volt egyértelmű jelzés hogy újabb tétel következik, mert csak 3-mat számoltam előadás közben... ez nem akkora katasztrófa, csak még mindig nem tudom, hogy az a negyedik fantomtétel hova illesztendő...
Vagyis egy darabig még tudtam követni, szóval kb. az utolsó harmadánál lehetett az összeolvasztás. Mindegy.

Amúgy személy szerint nekem az első tétel annyira nem jött be, de a második elejétől kezdve már egyre jobban tetszett, és a végén az éneknél megint visszaesett... szóval eléggé vegyesen viszonyulok ehhez a darabhoz. De mert ilyen változó volt, szerintem utána nézek más műveinek, azok milyenek lehetnek, talán a témaválasztás okolható ezért a kettősségért, vagy valami más... minden esetre kíváncsi vagyok, miket hozott még össze.

Aztán következett Mahler 5. szimfóniája, amit nem tudom, mennyire kell taglalnom, majd beszúrok egy videót egy másik előadásról, abból láthatjátok, miről van szó.
De azért az a nagyszabású kezdés megér egy ódát... igazából gyászindulóról van szó, mégis olyan ünnepélyes és magabiztos, hogy még epikus hősök is vonulhatnának rá... legalábbis az én fejemben.
Egyébként még a kisvideóban mondta Fischer Iván, hogy a műben megjelenő szélsőséges érzelmi hullámzásokra nagy figyelmet fordított, ez hallatszott is az előadásmódon, volt, aki ezt negatívumként tapasztalta meg, szerintem teljesen rendben volt... nem figyelmetlenségből lett ilyen, a karmester tudta, mit csinál és így még jobban erősített a karakterességen.

Fogalmam sincs, miért csak most mentem először Mahler koncertre... emberek, ne halogassatok ilyeneket, mert nagy csodákról lehet így lemaradni!

Egyébként a zenekarról még érdemes tudni, hogy egy elég neves csapat, nemzetközileg elismertek és a videóból úgy tűnt, elég családias hangulata van egy próbának (bár ki tudja, fogalmam sincs, hogy megy náluk a tagok cserélődése...), a karmester pedig teljes összhangban volt a zenészekkel... ez alap, de nem hiszem, hogy egyből kialakulhat ilyen.

Ráadásul ha valaki figyelte az arcokat, látszott, mennyire élvezték a zenészek a játékot... úgy általánosságban remek hangulata volt ennek a koncertnek.


 Éééééés, már említettem, de megint szólok, november 19-én pedig a mindenkori kedvencemet, Mahler első szimfóniáját láthatom az Operaházban... persze majd ha itt az ideje, arról is lesz beszámoló.


 Ez pedig egy másik koncert másoktól, más időben, de ugyanazt adták elő... vagyis nem, ha úgy vesszük, minden előadás más valamiben... nagy szerepe van a karmesteri interpretációnak.

Majd minden ilyen koncertes beszámolómnál lesz videó, mert így sokkal szemléletesebb... Szerintem.

2012. szeptember 4., kedd

Programok

Holnap jó korán elutazok a gólyatáborba, majd pénteken rohanok is vissza... szóval addig megint nem leszek gép közelében, de utána rögtön jön is majd egy beszámoló, mert a Müpában előadásra kerülő Mahler 5. szimfóniáját nézem meg péntek (azaz szept. 7-e) este (ezért jövök vissza, amúgy tovább tart a tábor...) azon az estén még hallani lehet Gyöngyösi Levente 3. szimfóniáját is, de arról még szinte semmit nem tudok, csak sekélyes háttérinfókat... majd kiderül, milyen lesz.

Aztán még jóóóóval később, november 19-én az Operaházban lesz Mahler 1. szimfóniája és Schumann a-moll gordonkaversenye, ezt is biztosan meg fogom nézni, de ezeken kívül még egy elég szép lista van, kinézett koncertekről... amiből ha csak az ötödére is eljutok, boldog (?) leszek...

Szóval most egy darabig Mahlert is nyomatok ezen az oldalon, persze nem sokat...
Amúgy az egyik kedvenc zeneszerzőm, kiskoromban annyit hallottam az első szimfóniáját, hogy teljesen beleégett az agyamba... remélem, majd több verzióban is hallhatom majd azt.
Ja, és Mahlertől ilyenkor év vége felé elég sokat játszanak... most lehet néha a fejét is látni a városban... úgy értem plakáton (asszem pont a 7.-i koncertet reklámozzák vele).



2012. augusztus 31., péntek

Az egyik "meglepetés"

Ez nem az, amelyikre az előző bejegyzésben utaltam, de ez is felfogható meglepetésként... a másik majd akkor lesz fönt, ha kész vagyok vele.

Most lelépek pár napra sok mindent elintézni, de addig itt hagyom ezt, hogy retteghessetek attól, mi vár rátok itt a közeljövőben...

Mert irtó kevés a képregényes írásom, ezért kitaláltam, hogy végigtárgyalom külön-külön a birtokomban lévő horror/fura/vagy hasonló kategóriába eső képregényeket.

(És bocs a gagyi photoshopos körbefeketítés miatt, nem tudom kezelni a ps-t, de az előző verziója még bénább volt a képeknek.
Ha valahol nem látod az első kötetet, akkor az nagy eséllyel azt jelenti hogy valaki másnál van, kölcsönbe adva.)

A mangák:
















Az amcsi füzetek (többnyire):

                                                                                                                        
Addig is, minden jót!

2012. augusztus 30., csütörtök

Néhány fantasztikus, de sötét hangulatú zenét játszó együttes

 A zenés bejegyzés, amire utaltam még az előző zenés bejegyzésben...

Amúgy lesz majd meglepetés a következő bejegyzésben... legalábbis nekem meglepetés volt, másokat nem biztos hogy meg fog lepni.

Igyekeztem minél változatosabb képet adni az együttesről a belinkelt számok terén, több lemezből válogattam, és azokat vettem, amik eléggé eltérnek egymástól... de még ez is kevés, ha érdekel téged egy banda, nézz utána, mert lehet hogy pont azt a számot hagytam ki, amelyik életed egy meghatározó része lesz ;P

 Éééés amiknél nagyobb a lejátszási kép, azok klipek!

Kilimanjaro Darkjazz Ensemble

Ezt teljesen véltelenül találtam, de imádom, már kívülről vágom minden számát nem tudom abbahagyni a hallgatását. Pont egy ilyen együttest szerettem volna, hogy legyen... és van!
2000-ben alakult, főhadiszállásuk Hollandia, stílusuk hangulatra leginkább a Portisheadhez és a Red Snapperhez hasonlítható, de teljesen egyediek. Kicsit régies , de olyan "éjfél van, jönnek a kísértetek, meg esik az eső is és egy kihalt sikátorban vagyok valamiért" hangulata van az egésznek.
Van állandó énekesük, viszont sok számban nincs ének, időnként régi némafilmekhez csinálnak háttérzenét.
Voltak kétszer is Magyarországon, utoljára 2011-ben... már csak abban reménykedem, hogy ha már többször is megfordultak itt, máskor is jönni fognak, elég zavaró szembesülni azzal, milyen kicsi választott el attól hogy ott legyek egy koncertjükön... későn találtam meg őket...
Sokat elárul róluk a számokhoz címválasztásuk is, pl.: Past Midnight vagy Cotard Delusion (ez amúgy egy elég érdekes és ritka betegség, az illetőnek teljesen eltorzul a valóságképe pl.:valamelyik testrészét idegennek érzi, stb.)



 

Mogwai

'95 óta működő posztrock együttes Skóciából, viszonylag kevés számban van szöveg, leginkább a dobokon és a gitáron van a hangsúly (meg akad zongoraszó is...). Nagyon eredetiek, és érdekes címeket tudnak adni a számokhoz (pl.:"I Love You, I'm Going to Blow Up Your School" a The Hawk Is Howling (2008) c. CD-ről).
Amúgy a nevüket a Szörnyecskék c. filmből vették.
Tipikusan olyan zene, amit bármikor elő lehet venni és hallgatni, nem kell hozzá pont olyan hangulat, hogy tetsszen.




Have a Nice Life/Giles Corey/Nahvalr

Erről már írtam korábban, mindhárom együttes nagyjából ugyanazon személyekhez köthető.
Egyik fő alakja, Dan Barrett nem sok reményt táplál jövője felé, volt, amikor próbált megszabadulni tőle... ehhez mérten komor zenét játszanak, a Have a Nice Life és a Giles Corey attól függetlenül hogy irtó depresszív, könnyebben fogyasztható a többnyire tiszta, de mintha valahonnan a föld alól szóló énekkel, és szomorú, de szép dallamokkal...ehhez képest a Nahvalr nagyban más, nemcsak azért, mert a tagok amíg az albumot összerakták nem is találkoztak személyesen (pedig úgy hangzik minden a CD-n, mintha össze lettek volna zárva egy stúdióban), de azért is, mert még ritkásabban akad olyan, akinek tetszik az a sok disszonáns hang és mindenféle zaj/kiabálás/halálsikoly/egyebek, amik amúgy teljesen összepasszolnak és igényesen megalkotott zenét adnak... (de mondom, ízlés kérdése, én mondogathatom mindenkinek hogy a tengeri alga tök finom, de egy csomóan attól még fintorognak erre, hogy "de az olyan zöld!!!"...)




Red Snapper

Erről is írtam, bár nem sokat.
Ez a Brit banda már vagy 20 éve zenél, itt is, mint a Mogwai-nál a hangsúly a hangszereken van, kevés az olyan szám, amiben hallható ének. Ha van, akkor vendégénekes jön, néha vannak vendégzenészek is.
Acid jazz, időnként trip-hop muzsikát csinálnak.
Egy koncertjük így néz ki kb: sok füst, néhány 40-es éveit taposó fickó, akik bossként nyúzzák a dobot, gitárt, nagybőgőt, szaxofont, trombitát, meg amit még el lehet képzelni egy jazzegyüttesnél... egyszer még kijutok egy koncertjükre!
Amúgy tökéletes minden asztali ténykedéshez és egyéb munkálkodáshoz a zene, mert nagyon pörgős.
(Először apám munkahelyén hallottam meg, ős is azért hallgatta mert jó dolgozni rá... meg gondolom tetszik is neki.)




Holden

Már írtam erről is, és akkor is kiakadtam, mennyire kevesen ismerik.
'97-ben alakult, elsősorban francia, másodsorban chilei együttes, "hivatalos" besorolás szerint indie pop-rock műfajban mozognak... háááát... igen. de annyira nem, vagyis hangulatra ennél sokkal komolyabb az egész, nekem mindig "a 60-as évek francia krimijeihez illő zene" érzésem lesz, amikor meghallom... Több olyan számuk is van, ami lehet hogy másoknak vidámnak hangzik, nekem valamiért viszont a 90% nem az (eleve a harmonika zenét nem tudom annyira vidám eseményekhez kötni...).
Armelle Pioline, az énekes élőben is nagyon szépen énekel.






2012. augusztus 29., szerda

ÚJABB MOKSHATEAMES DOLGOK

Sajnálom, de ez mindig caps lockkal lesz... nemtom miért.

Az újabb mangafordítás is fönt van már pár hete, méghozzá a Level E 1. fejezete, amit az MPD Psychoval felváltva fordítunk. A Level E minden hónap idusa felé jelentkezik újabb fejezetekkel, és jóóó hosszú egy fejezet, jóóó hosszú szövegekkel... de nagyon szórakoztató! (És komolyan, csak az első 1-2 fejezetben van ilyen érzelgős bullshitting...)
A link ahhoz az oldalhoz
Az animének (mert az is van belőle) minden részéről külön írtam még régebben... azt itt találhatjátok.

A másik pedig, hogy megcsináltuk az első magyar feliratozásunkat méghozzá Koji Yamamura Atama Yama c. 10perces animációs filmjéhez! (Mivel még sosem csináltunk ilyet, kb. egész napunkat erre kellett szánnunk, mert egy csomó nehezítő tényező bukkant fel... sztem tök jó lett, és ezek után már azért könnyebben tudunk ilyet is csinálni, úgyhogy lesz még :D) Fönt van az oldalon az is, ott megnézhetitek letöltés nélkül.
Itt a link hozzá

Éééés, ahogy ott vagytok, feltűnhet hogy kezd átalakulni kétnyelvűvé az oldal (nem ez, hanem az!) hogy annak a pár milliárd embernek is lehessen esélye tudni, miről van szó a blogon, akik nem tudnak magyarul de angolul igen és talán odatévednének nagyvéletlenül.


(amióta elkezdtem a Predatorcake-et, azóta gondolkodom azon hogy ezt is kétnyelvűsítsem, de még mindig nem döntöttem... túl sokat pofázok ahhoz, hogy kényelmes legyen mindent kétszer csak más nyelven is leírni... valszeg lesz erről valami szavazós dolog majd)

2012. augusztus 26., vasárnap

Zenék amik mostanság éjjel-nappal szólnak nálam

...és remélhetőleg a szomszédaim is szeretik.

Ööö... azért magyarázkodom kicsit, ha valakit érdekel (ha nem, görgess le, és ott kezdődik a lényeg): ebben a kb. 1 hónapban szinte minden majdnem volt: anyám majdnem ideköltözött a húgommal, emiatt én ténylegesen átköltöztem egy hétre a nővérem volt szobájába (ami kb. 1,5x3 m-es, szal elég viccesen nézett ki + az egész szobámat kiürítettem, legalább egy hetembe tellett mindent oda-vissza pakolni, mert az utolsó fél órában derült ki hogy mégsem, amikor már a csengőszót vártam...), nekünk meg ezek után majdnem el kellett költöznünk, stb....
De most teljesen nyugi lett, azt leszámítva hogy nincs melegvíz pár napja... legalább tökélyre fejlesztettem a felforraltvizeslábasbólszivaccsalfürdést. Dzha!

Ééééés egy jó hír(nekem) : Felvettek oda ahova akartam menni, szóóóval most 3+2 évig filozófiát, vallástörténetet és egyebeket fogok tanulni, ez nagyon jó dolog, hiszen évek óta érdekelnek ezek a témák, és tudom hogy szívesen fogom tanulni... ráadásul ha jól sakkozom a szabadidőmmel, a fősulin elkezdhetek kínaiul tanulni (és nagyon remélem, hogy a japánnal egy órám sem fog ütközni...)!


A zenék:
Egyébként úgy találtam őket, hogy éppen egy cdborító alapján kerestem egy együttest a youtube-on (képtelenség), amikor csak úgy belehallgattam egy random felbukkanó számba egy másik bandától, és nagyon megtetszett, ezért megnéztem, hogy aki feltöltötte a videót milyen más zenét rakott még fel... alig ismertem közülük valamit, a többség csak pár éve működő együttes/zenész volt, és majdnem mindegyik baromi jó volt, így gyorsan kiválogattam azokat, amikről tudtam hogy képes lennék végtelenségig hallgatni őket.
Tehát nekem ezek újdonságnak számítanak, remélem, valaki talál köztük olyat amit szívesen hallgatna később is.
Ja, és úgy sikerült ez az összeállítás, hogy mindegyiknél női énekes van... nem is baj, mert azt vettem észre, hogy az utóbbi pár hónapban teljesen átbillentem a férfi énekesekkel teli részlegbe... ez most egészen frissnek hat így.

Ééééés, még várható lesz több zenei bejegyzés (amúgy tudom, hogy annyira nem érdekel ez titeket, csak abban reménykedem, hogy van legalább egyvalaki akinek ez hasznos... meg amúgyis akarok róluk írni) (a könyvről azért nincs még bejegyzés, mert nem gondolkodtam, mielőtt kölcsönadtam valakinek... ha visszakapom, kész lesz az írás... bocsi!)

Nedry

3 tagú londoni központú együttes, nevüket a Jurassic park egy túlsúlyos figurájáról vették.
Énekesük japán származású, de persze ő is londoni, és angolul énekel... a neten kb semmi dalszöveget nem találtam tőlük, de hallásra úgy tűnik, azért van pár szám, amiben fel-fel bukkan néhány japán nyelvű mondat.
Triphop/elektronikus muzsikát gyártanak, a számok változatosak, ráadásul ha eleget hallgatja az ember, könnyen egész nap ez járhat a fejében, tehát mondható, hogy karakteres dallamaik vannak. Ez év márciusában jelent meg újabb lemezük : In a dim light.
Amúgy néha hasonít az énekes hangja Björk-ére.





Trespassers William

Jelenleg úgy tűnik, feloszlott amerikai übernyugis-indie rock együttes, ami kakukktojás, mert kb. 15 éve alakultak... nem is értem, hogy kerülhették el a figyelmem...
Nevüket a Micimackó egyik története inspirálta.
Különösen jó háttérzene bármilyen számítógépes ténykedéshez vagy alváshoz, mert nagyon megnyugtató és szép zene, ráadásul az énekes álomszerű hangja is megerősíti az egészet.
Egy új album valamikor a jövő hónap tájékán fog felbukkanni tőlük.
Az egyetlen problémám az velük, hogy elég hasonlóak a számaik.





Laurel Halo

A név egy huszonéves csajt takar, akiről bármilyen képet látsz a neten, az nagy valószínűséggel mutatni fogja a sokméteres haja antigravitációs képességét. A felállás úgy néz ki: egy hajrázó csaj bő pólóban, előtte egy kompakt hangstúdió, és ontja magából a különösebbnél különösebb nyers hangzású elektronikai zajokat és dallamokat, amik végül baromi jól összepasszolnak. Az ének sem túl finomkodó (bár elég sok benne időnként a hajlítás, valamiért az afrikai törzsi énekek jutnak eszembe róla... de nem olyan).
Ő is pár hónapja adta ki az új, Quarantine névre hallgató lemezét.
Egyébként ahogy láttam a youtube-os visszajelzésekből, ő is kb. olyan mint a Xiu Xiu, vagy valakinek tetszik ez a káosz, vagy utálni fogja.





Hanne Hukkelberg

Ok, ős sem ma kezdte a zenélést, hanem röpke 30 éve (azaz 3 évesen...), de 2004-ben debütált.
Norvégia lakója, a 2008-as Narnia filmfolytatás (nemtom mi a címe) egyik betétdalát készítette (Lucy címmel).
Kísérletező/indie/artrockot játszik, hajlamos nem hangszerként kitalált dolgokból hangot nyerni és azt is fölhasználni valamelyik számához. Elég bátor, karakteres számai vannak.
És mily meglepő, ő is idén jelentetett meg új albumot (Featherbrain), és az ő új albuma is bitangjól sikerült!



Ez pedig az új klipje, ami nekem nagyon tetszik, bár elég fura lett...

2012. július 30., hétfő

MOKSHA TEAM

KÖVESD A MOKSHA TEAMET A http://moksha-team.blogspot.hu-N, ÉS GAZDAGODJ (képletesen) SOK JÓ DOLOGGAL!!!
A MINDENHATÓ CAPS LOCK NEVÉBEN!

Ugyanis a projektek készülnek, főleg a mangafordítások, az MPD Psycho első fejezete már fönt is van az oldalon pár napja, és készülöben van a Level E első fejezete, mert amíg van belőlük, ezek váltogatják majd egymást, remélhetőleg az MPD Psycho minden hónapforduló, a Level E pedig minden hónap közepe tájékán jelenik meg újabb magyar nyelvű fejezetekkel.
Mert ez a lényeg, hogy angolról magyarra fordítottuk őket, tehát ha érdekel, ott elolvashatjátok!


A Team tagjai Leimailla és én, már korábban írtam erről az egészről itt...

Jó szórakozást!


2012. július 23., hétfő

Ha valami irtó jót akartok látni, nézzetek Megwin TV-t!!!

Hát igen...
Már évek óta minden nap felrak Megwin egy pár perces videót... általában valami baromkodás (néha főzés), de nagyon vicces, és sokkal jobb az ember hangulata, miután megnézett egyet. Ráadásul így belegondolva... ha már 2006 óta csinálja, mekkora kreativitás kell valakinek, hogy mindig elő tudjon rukkolni valami szórakoztatóval?

Szóval érdemes nézni őt, még úgy is, hogy sok videóhoz nincs angol felirat... Akik japánul tanulnak, azoknak meg extrán érdekes lehet!



Amikor érettségire tanultam, ez tartotta bennem a lelket...

Amúgy elkezdtem írni egy könyvismertetős bejegyzést, holnap (ööö... ezt most 03:32-kor írom, mert nem tudok aludni, szóval a holnap arra értendő, hogy miután sikerült aludnom, de úgy veszem, hogy már hétfő van...) valamikor fent lesz, de ezen a héten megint elég ritkásan leszek otthon (ez az ok, amiért alig van új bejegyzés), a jövő hétről nem tudok még semmit, de most lassan csordogálnak majd a bejegyzések...  többet akarok írni, úgyhogy valahogy fogok rá időt szánni!

Minden jót, és igyatok búzasört, mert az finom!

2012. július 2., hétfő

könyvek-KöNyVeK-KÖNYVEK

Szombaton még az utolsó napon elmenem könyvtárba (a Szabó Ervinbe), mert most egy hónapig szünetelnek, és akartam valami jó olvasnivalót nyárra, főleg, mert keveset olvasok, és vissza kéne szoktatnom magam...

Igazából csak a filozófia és pszichológia polcokon nézelődtem, mert már egy ideje ez áll érdeklődésem középpontjában, és ezekkel tértem haza:
  • Nietzsche - Az antikrisztus
  • Nietzsche - Így szólott Zarathustra (ok, ez nem könyvtári, amikor a sorban álltam, akkor jött apám, és szólott "Ez nekünk is megvan"... csak a könyvespolcunk úgy néz ki, hogy néhány száz könyv egy max. 50cm széles polcba betuszkolva, és emlékszem, költözéskor az volt a lényeg, minél több könyvet tudjunk tartani rajta, szóval vannak olyan szintek is, ahol 3 rétegben futnak a sorok... egy élvezet bármit is megkeresni rajta...)
  • Maeterlinck - A halál
  • Seligmann - Mágia és Okkultizmus az európai gondolkodásban
  • A pszichológia alapjai (ez egy "felsőoktatási tankönyv")
  • Erika Cheetham - A Nagy Nostradamus Könyv (vagyis Nostradamus eredeti nyelven íródott próféciái, vele párhuzamosan a fordított szöveg, és minden ilyen négysoros vers után Cheetham magyarázza, hogy mit jelenthet ez)
És ehhez jön még egy másik könyvtári könyv, ami régebben lett kölcsönözve, de éppen olvasom, ez Samuel Beckettől a Watt. Samuel Beckett nagyon jól ír, még sokéve olvastam tőle a Godotra várva c. írását, és nagyon tetszett... azt majd szívesen újraolvasnám.

Majd írok róluk valamit, ha elolvastam őket.

Ééés, még azt hiszem két héttel ezelőtt volt a Budapesti Japán Iskolában vásár... minden 100ft, nagy kupac holmi a tornateremben, és persze tömeg. Vettem 4db könyvet, de sajnos ott még nem tart a japán tudásom, hogy pontosan meg tudjam mondani, miről szólnak, kivéve egyet, ami egy mesekönyv, és az egész hiraganával van írva... a másik 3-ból 2 valami jó hosszú szamurájos regény 38. és 39. kötete (ebből az egyiket megkapta Leimailla, alias E., mert mondta, hogy hozzak neki valamit, amiben sok szöveg van...), és a másik pedig valószínűleg egy sci-fi, vagy minden esetre valami paranormális dolgokkal foglalkozó regény.
A lényeg az volt nálam, hogy ezek segítségével valamennyire felmérhessem, hogy mennyit fejlődök, meg persze jó lesz, ha már képes leszek elolvasni is őket (kivéve a mesekönyvet, mert azt csak azért vettem meg, mert tetszett...) egyenlőre még sok jel van, amiről nemtom mit jelentenek, de amikor olyanokat látok, amikről tudom, mik, az elég biztató dolog... főleg, ha egy sort is el tudok olvasni... hát még jó pár évig elleszek ezzel a japántanulással asszem...

2012. június 28., csütörtök

Nézzétek meg a Holdfény Királyságot, mert jó film!

És ez parancs!
Ok, nem parancsolgatok senkinek,... de akkor is...
Ma anyám ripityára tört lelkét próbáltam segíteni összeragasztani, ezért is néztük meg ezt a filmet, de amúgy is megnéztem volna... meg több, mint valószínű hogy a DVD-t is megveszem ha kijön Mo.-n... Nagyon régen nem láttam ilyen jó filmet moziban úgy, hogy egy plázamozi műsorára mentem...
Ja, és a zenéje szintén remek, elég nagy hangsúlyt fektettek rá.
Meg a beállítások...

Eredeti cím: Moonrise Kingdom
imdb-s oldala: http://www.imdb.com/title/tt1748122/

2012. június 22., péntek

Fin

Végre vége az érettségis nyáladzásnak, és szabad vagyok!!!! ööö... vagyis mégsem, mert jövő héten meg japán vizsgám lesz... így jobban belegondolva asszem sosem lesznek vége a vizsgáknak... basszus...
Szóval már csak azért izgulok, hogy felvegyenek abba a suliba, ahová menni akarok, és akkor minden hű-de-jó lesz, kamionnal hordhatom majd a sok tudást az agyamba! Dzha!!!

És mostmár tényleg lesz időm ide is írni... (meg azt a bazisok félkész bejegyzést befejezni)

2012. június 6., szerda

e-mail címet a blognak!!!!

Hogy legyen külön, erre készített helye az anyázásoknak :D
Szóval igen, ide jöhetnek a kérések-kérdések-anyázások-áldások(ok, azt inkább ne... inkább legyen "jókívánságok")
És maga az e-mail cím nagyon frappánsan:
predatorcake@hotmail.com

Igyekszem naponta ránézni majd, és ha valaki ír, mindenképp válaszolok.

Minden jót!

mindenféle személyes dolog

Akit nem érdekel, hogy mi volt-van-lesz velem, az nyugodtan átugorhatja ezt a bejegyzést, mert semmi érdemlegeset nem fog itt találni.

Időrendben haladva:
Múlt hét vége felé megint voltam a buddhista zarándoklaton, amire tavaly is mentem... ez már rendszeres lesz úgy tűnik. A világ egyik legjobb dolga 3 napig folyamatosan menni, és közben csak arra figyelni.
Ma és tegnap lehetett megtekinteni hogy mit és hogyan szúrtunk el az írásbeli érettségiben...
Szóóóval most itt van vigasztalásképp minden olyan embernek egy jó szám, akinek hozzám hasonlóan szánalmasan sikerült teljesítenie:



Amúgy hálás lennék, ha valaki megírná, hogy mennyire értelmesek a mondatok amiket írok, mert az eredményeim alapján ijesztően közel állok az analfabetizmushoz, és simán meglehet, hogy miközben hű-de nagyképűen azt hiszem hogy sok okosságot gépelek ide, a valóság közben valami olyan képet mutat, mintha egy majom elé írógépet raktak volna... Tényleg kíváncsi vagyok, hogy mit látnak ebből mások...
(De legalább már kaptam visszajelzést arról, hogy mennyire alacsony a szellemi szintem, és már nincs okom kiborulni azon, ha az apám las-san és szó-ta-gol-va, több-ször meg-is-mé-tel-ve a mondandóját szól hozzám, mert hogy másképp nem értem meg szerinte...)

És még van egy tervezetem a jövőre nézve, vagyis csak egy lista, amit 1-1,5 éven belül jó lenne teljesítenem:
- Ha még a szóbelim is ilyen silány lesz, megismételni jövőre a töri emeltet
- Decemberben megcsinálni az N4-et japánból (vagy ha brutálsok idő szakad a nyakamba, akkor az N3-at, de az elég nagy szintugrás....)
- Nyárra munkát szerezni, hogy valamiből tudjam fedezni a vizsgaköltségeket.
- Állandó munkát találni (valami olyat, amit hétvégén csinálhatok, vagy tudom suli mellett végezni), viszonylag jó fizetéssel, mert már elég egyértelmű utalások jönnek, hogy hagyjam abba az ingyenélőséget...
- Megtalálni Bp. legolcsóbb lakását, kibérelni és odaköltözni.
- Elkezdeni még egy nyelven tanulni (mert most van az angol meg a japán, és az kevés...), kínai v. orosz v. koreai v. finn v. francia v. spanyol (igazából ezeken idővel mindenképp meg fogok tanulni, de egyenlőre csak egyet választok közülük...)

Ennyi.

2012. május 28., hétfő

Yay! Zombiapokalipszis!

Gondolom már nem akkora újdonság, vagy mittomén, mert mostanság nem nagyon nézek sem híreket, sem magyar nyelvű oldalakat (hmmm... izoláció?), ezért remélem, valakinek érdekes lehet a következő, talán valaki még nem tud erről:

Ja, amúgy nem akarok tömeghisztériát kelteni (ó, dehogy!...) csak itt hagyok néhány cikket amit a 4chan (ez aztán a megbízható forrás...) paranormális részlegének jóvoltából találtam, és arról szólnak, hogy Miamiben egy pucér fickó az autópálya mellett lezabálta valaki arcát, és csak a sokadik lövésre tudta leszerelni őt a rendőrség...

http://www.huffingtonpost.com/2012/05/26/naked-man-eating-victims-face-killed-miami_n_1548359.html

http://www.liveleak.com/view?i=ca5_1338111020 -> ehhez lent van egy videofelvétel a helyi biztonsági kamerától, kb. alig mutat valamit...

http://www.miamiherald.com/2012/05/26/2818832/naked-man-shot-killed-on-macarthur.html#storylink=cpy

További szép napot!

2012. május 26., szombat

Anime: Nazo no kanojo X / Mysterious girlfriend X - 1. rész

Szereztem kóser made in Izrael sört!

Sikerült kiókumlálnom, hogy hétvégenként vannak új részek, és jelenleg asszem a 7.-nél tartanak a japán tévéknél, szóóóval most nagyobb kupacban fognak jönni a részek, és gyorsan beérem az adást...
Ez most azért egyedüli rész, hogy mindenkinek legyen elég ideje lelkileg felkészülni az egészre :p... ok, nem olyan brutális, de biztos van, aki kiakad az ilyenen...

Ja, és még mindig nagy a dilemma, hogy melyik fordítócsoport munkáját kövessem, de mivel random töltöttem le az első 3 részt, ezért van SubDesu és HorribleSub verzióm is, meg most találtam GotSpeed-eset is, és mindegyiktől már néztem jól feliratozott animét, most nem nagyon tudom, melyik a jobb... majd kiderítem... nem mindegy, mert vannak esetek, amikor egy csoport egészen mást tud fordítani, mint ami valójában a szöveg... és jó lenne egy csoportnál maradni, és az ő munkáit követni... vagy mittomén... ha valakinek van bármi tapasztalata vagy hasonlója, írja meg, melyiket gondolja a jobbnak...

És felmerült bennem az is, hogy most csupa olyan anime lesz, amiknek a történetét már ismerem a manga miatt, mert olvastam őket, szóval nem lenne rossz valami olyat is találni, ami több újdonsággal tud szolgálni... még nem tudom, mi legyen, a Zetmanon gondolkodom, mert elkezdtem tegnap olvasni a mangát és jónak tűnik (2. fejezetnél tartok, az még semmi, mert amúgy baromi hosszú)... csak a trailer alapján nagyon felszínesnek és hatásvadásznak tűnik az anime verzió, és állítólag nem is követi annyira a mangát így nemtom... Szóval bármilyen javaslatot szívesen fogadok ez ügyben is!

És most mielőtt hasznos dolgokat is írnék, 2 fogalmat megmagyarázok, ha valaki olyan tévedne ide, aki nem vágja az ilyeneket, tudja, miről van szó:
seinen: erről már korábban beszéltem a horror/seinen mangás bejegyzésemben, ezzel korcsoportot lőnek be, méghozzá fiatal(abb) férfiakat, tehát olyan témákat dolgoz fel, amihez nem árt egy kicsit érettebb gondolkodásmód, előfordulhat benne erőszak, erotikus tartalom, meg olyan dolgok, amik kb. a férfiak érdeklődési körébe tartoznak (de persze bárki olvashatja/nézheti, akit érdekel). Olyasmi mint a shonen (pl. Naruto, Bleach, Dragon Ball, stb), azaz a fiatalabb fiúknak szóló dolgok, csak annál egy fokkal érettebb/komolyabb verzió... Mo-n ismertebb seinen anime pl. a Cowboy Bebop.
ecchi: Ezzel a H betűt akarják jelezni (elég hülyén jön ki...), a H ugye meg a hentait, azaz pornót jelöli, de nem pornóról van szó, csak erotikus tartalomról... ez általában annyiban merül ki, hogy a szereplőkön vagy nagyon kevés a ruha néha, vagy olyan poénok/szituációk vannak benne, nem kell semmi extrára gondolni.
Ecchi animének számít pl. Chobits.

Mysterious Girlfriend X

Paraméterek:
2012 április 8-án kezdték sugározni, 13 rész a tervezett, 24 perces 1 rész, és még mindig adják.
Műfajok: romantikus, iskolai, ecchi, seinen, misztikum

Történet nagyjából:
Az egész egy a világot megmozgató kérdéssel kezdődik: vajon kivel fogja Akira Tsubaki elveszteni szüzességét? Erre válaszként rögtön fel is bukkan Mikoto Urabe, új osztálytársaként és új csajaként, miután Akira...ööö... hát megkóstolja Urabe nyálát bambulás közben. A cucc elég addiktívnak tűnik, és rögtön járni is kezdenek, mintha ez teljesen normális folyamat lenne. Dehát a cím is mutatja, Urabe egy igencsak rejtélyes lány, és rengeteg furcsaság van körülötte, amivel nem árt megbarátkoznia Akirának és a nézőknek.

1. rész - Mysterious Girlfriend X


Akira álmot lát, virágot beporzó lepkéről és édes mézről... vajh mit is jelenthet ez?
És a másnapi mézes kenyér reggelire?


Majd megjelenik a nem túl bőbeszédű Mikoto Urabe is, akiről hamar kiderül, hogy nem ő lesz az osztály legkiemelkedőbb alakja...
 Mindenki elkönyveli őt furának, miután random röhögőgörcsben tört ki óra közepén, amúgy meg az egész napot átalussza a padján.

 


Egyik délután tanítás után Akira visszarohan a terembe valamiért, és Urabe még mindig ott alszik (és rányáladzik a padra)... ekkor Akira teljesen elbabmbul, eszébe jut az álma, és gondolkodás nélkül belekóstol a méznek vélt tócsába az asztalon...

Dzaaaaa!!!!

Az elvonási tünetekbe pedig teljesen belebetegszik, Urabe erre meg, hogy hát nincs mit tenni ez ellen, a barátnője lesz, hogy a szükséges dózist biztosítani tudja mindig...


Ez gyors volt...

Szóval így kezdődik a dolog... szerencsére amennyit eddig láttam belőle, igyekszik követni a mangát, és sikerül hoznia azt a fura hangulatot amit az egész manga teremt, amit viszont sajnálok, az a grafika leegyszerűsítése, hiszen Ueshiba Riichi brutálisan részletgazdag képeket tud rajzolni, tele fura gépekkel meg játékokkal és mintákkal... már eleve a képek miatt is érdemes olvasni a mangáit, (de persze a történetek is nagyon jók, főleg a különleges karakterek), és az itt annyira nem érvényesül, nincsenek túlzsúfolt képek, csak néha (pl. az álmos jelenetben), pedig jó lett volna... De bevett szokás az anime verziók grafikáját lebutítani, hogy egyszerűbb legyen a készítők dolga... Mindegy, lehet hogy ez csak az én problémám, és másokat nem zavar... De azért nézzetek bele a mangába (olvassátok el!), mert azok a képek... hát igen.

És ami még elég különleges a sorozatban az a szinkron: itt ugyanis a főszereplő csajnak, Urabénak nem a szabvány hipersivító, és teljesen irreális hangja van, hanem egy mélyebb, hétköznapi normális lányhangja. Ez asszem sokat elárul erről az animéről.