És már megint egy adag felesleges szöveg...

Kezdem a legfontosabbal...
Aki átallott eddig a képernyő jobb oldalára tekinteni, az már pár napja csodálhatja az ott elhelyezett szavazószerkezetet, amely még azok számára is opciót kínál, akiknek rohadtul nincs kedvük ilyen kérdésekkel csesződni. A szavazás elvileg egy hétig tart, de eddig csak egy szavazat jött (erre számítottam, amúgy annak az 1-nek is nagyon örülök), szal meghosszabbítom szinte korlátlan időre, és addig fogom hosszabbítani, amíg össze nem jön legalább 5 szavazat. Előre is köszönet.

A másik meg igazából nem is olyan fontos mások számára, és a címben szereplő feleslegesség erre utal, csak gondolom megemlítem, mert lehet, hogy ez később még ki fog hatni valamire... ha nem, akkor tényleg felesleges. Annyi az egész, hogy kedd esténként rajziskolába fogok járni, de ez valszeg nem fog semmit sem változtatni a szokásos keddi animés íráson, azok csak úgy jönni fognak a megszokott módon, mintha mi sem történt volna... ennyi.

Éééés, csak mert teljesen random módon eszembe jutott, hogy van két együttes is, akik csináltak olyan számot, aminek a címében benne van, hogy "ice age", de amúgy a témán kívül más közös nincs is bennük... hát végül is ez annyira nem különös.... de a számok jók...

No-Do/The haunting/The beckoning

Év: 2009
Ország: Spanyolország
Műfaj: horror, dráma
Rendező: Elio Quiroga
Szereplők: Ana Torrent, María Alfonsa Rosso, Francisco Boira, Héctor Colomé

A történet:
A pap elengedi Blancát a szanatóriumból, de szól az igazgatónak, hogy jobban is odafigyelhetnének az esetére... Az idős asszony hazamegy, de senki nem várja otthon, a háza régen elhagyatott...

Francesca, gyerekorvos, aki miután megszületett a 2. gyereke, kezd furcsán viselkedni... Családjával egy hatalmas, régi házat vesz egy félreeső vidéken. Éppen a költözéssel vannak elfoglalva, amikor a nő észreveszi Blancát, amint az az épületre mered, de nem sokat foglalkozik vele...
Telnek a napok, és a házzal úgy tűnik, minden rendben van, azonban a franc se gondolta, hogy éjjelente hemzsegnek ott a barokk kolduslányszerű CGIszellemek...

Személyes vélemény:
Rettentő high-tech film, gyönyörű képekkel, egy rakás extrával (pl a jelenetek közötti váltást úgy mutatták, hogy a kép a századeleji filmképminőséget adta (fekete-fehér, akadozó, stb)...), a szellemek ragyogtak, és minden olyan mű volt, amennyire csak lehetett. Az ember egy percre sem tudja elfelejteni, hogy éppen egy filmet néz, ráadásul a számítógépszellemek sztem csak játékokban állják meg a helyüket, egy filmben senkit sem tudnak megijeszteni (ok, talán a gyereket, akik még az E.T.-től is félnek, de ők valszeg úgysem fogják ezt megnézni, szal feltételezem, hogy nem nekik csinálták így a készítők...). Ritkán szoktak filmben jól sikerülni a CGI szellemek, mert egyesek hajlamosak felturbózni őket, és ettől plasztikusabbnak fognak tűnni, és gyakran teljesen másképp vetül rájuk a fény, mint kellene... Ez az általános problémám a filmbeli CGI szellemekkel, igaz, hogy ebben a filmben azért annyira nem volt borzasztó, de az biztos, hogy nem sikerült valósághűre...
Volt egy-két olyan dolog is, ami sztem jó húzás volt, pl. a szoba, ahol a plafonról bábuvégtagok lógtak (így hülyén hangzik, de a filmben jól nézett ki), és a történet egy része eredeti volt, de aztán átment a szokásos kísértetházas-az anyának meg kell mentenie a gyerekét és saját magát, mert senki sem akar hinni neki-sikerül a végén nagyon látványosan elűzni a gonoszt-és a végén minden jól alakul.... bocs, hogy elárultam a végét, de annyira egyértelmű, hogy mi lesz a vége, hogy igazából nem nagy spoiler...
A történetben igazából semmi extra nincs, annyira nem izgalmas az előadás sem, de viszont annyira sem rossz, hogy kitűnjön. Egy teljesen közepes film, amit bármikor, bárhol meg lehet nézni, lesz, aki elalszik rajta, lesz, aki halálra fogja magát rettegni alatta, lesz, akit meg az egész nem fog annyira érdekelni, és lesz, aki mesterműnek fogja nevezni... legalábbis gondolom.
A színészi játék sem kimagaslóan jó vagy rossz, a zene sem feltűnő. A rendező már elég régóta dolgozik filmekkel, volt már színész, producer, stb, ami csak lehetett, valszeg készült már jobb filmje... Nem mondom, hogy ha valaki megnézi, másfél órát fog elpazarolni az életéből, de senki ne számítson világmegváltásra...

Amúgy no-do-nak nevezik a filmben (azt nem sikerült kiderítenem, hogy a valóságban is így van-e...) az egyház által titokban elzárt felvételeket a természetfeletti eseményekről.

Anime: Level E - 7.rész

Csak úgy már most szólok, hogy valszeg lesz majd a közeljövőben egy szavazási lehetőség valamivel kapcsolatban (vagy lehet, hogy többet is csinálok...), szal akkor arra kérek minden idelátogatót, hogy jelöljön be egy opciót... ennyi, és előre is köszönet.

Level E
7. rész: Game over!?



A kölykök továbbra is a játékbolygón vannak, és eljutottak a következő próbatételig: meg kell menteni egy királylányt az erőszakos kérőjétől. (Amúgy a királylány az űrlényhercegmuksó jelmezben... és baromi hiteles.)



Megjelenik az ellenség is, de valami miatt nem az előre megadott dolgok szerint cselekszik, és csak akkor menekülhetnek meg, ha a muksó beleegyezik a leánykérésbe, és amíg ő lefoglalja a fickót, a kölykök elmehetnek, hogy elpusztítsák a főgonoszt, aki bekavart...


Aztán persze minden teljesen másképp alakul, mint azt várni lehetett...
..........................................................
És vége. Vagyis ennek a fejezetnek, mert ezután egy másik történetet kezdenek, ami talán egy fokkal komolyabb lesz (ok, valszeg nem...), annyi biztos, hogy a Földön maradnak...

Remélhetőleg még viszontlátjuk őket...

Egy masszív örömhír, meg egy tipp kísértetkukkoláshoz

Tudom, hogy ezzel már egy kicsit elkéstem, de talán valakinek ez még új dolog...
Tegnapelőtt megjelent a Radiohead új CD-je, aminek hű-de nagyon lehet örülni! Nekem először nem jött be, de kezd tetszeni, az egyetlen problémám az, hogy sok szám nagyon hasonló lett,és nincsenek olyan igazán ütős számok benne, mint a korábbiakban... De ki tudja, lehet, hogy később másképp fogom gondolni, először az In rainbows sem tetszett, hónapokkal később meg már folyamatosan azt hallgattam... ehhez idő kell. Annyi biztos, hogy nagyon más a többi lemezükhöz képest. Jelenleg sztem ez a legjobb szám a CD-ről.

A másik dolog meg... ha már ezzel szórakozom mostanában, nem árt, ha megosztom: néhányan kitalálták, hogy milyen jó lenne, ha bekameráznák a kísértettnek vélt épületeket, mert végül is az embernek nincs is jobb dolga, mint órák hosszat egy üres szobát bámulni a képernyőn, hátha valami megmozdul... Ezeket a felvételeket fölrakták a netre, mert végül is ki nem akarná ennek nézésével tölteni az egész napját? Minden esetre belenéztem néhányba, vannak tök átlagos helyszínek, de van egy-kettő ami még szellem nélkül sem barátságos (pl az elhagyatott kórház... ahhoz még hang is van, bár sztem feleslegesen...)

• http://www.irelandseye.com/ghost/webcam/gwatchnj.shtm ez az oldal 30 másodpercenként frissít, és arra kérnek, szólj, ha valamilyen szokatlan dolgot tapasztalsz...meg akkor is, ha nem...
  
• http://www.researchwebcam.net/cams1.html ez a kórházi felvételek előtti oldal...
  
• http://www.researchwebcam.net/camstwo.html Ez a kórházi felvételek oldala, de egy idő múlva visszatér az előző oldalra.
  
• http://www.libraryghost.com/ itt több szobát is lehet nézni, 20 másodpercenként frissít a kép...

Amúgy nem mondom, hogy annyira hinnék a kísértetekben, de azt sem mondanám, hogy nincsenek... Akkor fogok hinni bennük, ha majd egyértelműen találkozom eggyel... addig meg lehet ilyenekkel szórakozni... Meg olvasgatni a fórumokon, hogy az emberek miket "tapasztaltak"...azok viccesek.

Freaks

Év: 1932
Ország: USA
Műfaj: dráma, horror
Rendező: Tod Browning
Szereplők: Olga Baclanova, Harry Earles, Daisy Earles, Leila Hyams, Henry Victor, Wallace Ford

A történet:
A régi cirkuszok fő attrakciói azok az emberek voltak, akik valamilyen külső rendellenességgel éltek, és emiatt a nézőközönséget megdöbbentették, a nézők nem arra gondoltak, hogy a színpadon emberek lépnek fel, hanem arra, hogy fura szörnyszülöttek mutatványoznak. (Hát igen, az ember szereti azt hinni, hogy másokhoz képest ő mennyivel jobb és normálisabb...)
A cirkusz jön-megy, az ott dolgozóknak meg megvan a maguk élete, mindenkinek megvan a maga öröme, bánata, szal átlagosan élnek.
Van néhány külsőleg egészségesnek számító mutatványos is a cirkuszosok közt, az egyik Cleopatra, az akrobatanő, aki úgy döntött, elcsábítja Hansot, a törpenövésű fickót, hogy kihasználja annak vagyonát.
Az esküvő napján Cleopatra lerészegedik, és Hans rájön, hogy a nő csak szórakozik vele, amikor a többiek ünnepelni kezdenek, hogy mostmár ő is közéjük tartozik, az kibukik, és így mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy a gyönyörű, kívülről teljesen egészséges Cleopatra az igazi szörnyeteg...

Személyes vélemény:
A film egész valós képet ad a korabeli cirkuszokról, ráadásul itt a készítők megtették azt, amit ezután szinte senki sem mert: a szereplők többsége, vagyis akik valamilyen rendellenességgel élnek, valóban olyanok, nem bábuk, vagy speckó effektek. Talán emiatt van egyes helyeken még mindig betiltva a film, pedig a készítők célja pont az volt, hogy a nézőket rádöbbentse, hogy aki kívülről nem "normális", attól még belül az, és ez ugyanígy fordítva is megeshet.
Bár horrorként van föltüntetve, igazából nem ijesztő, max. a végén, de az is inkább a gyerekeknek lenne az... legalábbis én még anno megijedtem, amikor először láttam, de az idősebbek számára inkább nyomasztó lehet.
A színészek közül páran már régóta játszanak, volt, aki viszont csak egyszeri alkalommal állt kamera elé, igazából senkinek sem ebben a filmben mutatkozik meg színészi tehetsége, jók, de semmi extra. A rendező már a 10-es évek közepe óta ontotta a filmeket, tehát volt már tapasztalata rendesen, ráadásul fiatal korában már volt köze cirkuszi előadásokhoz, tehát ezen a téren is otthon volt, talán emiatt is sikerült ilyen jól a film.
Amúgy érdekes, hogy szinte végig az egyetlen helyszín a filmben az az a hely, ahol a cirkuszosok kocsijai vannak, a cirkuszsátrat és a porondot, vagy "kívülállót" nem is mutatnak, talán ezzel akarták éreztetni, hogy ami a színfalak mögött van, arról a közönségnek fogalma sincs.
Eredeti, értelmes, van olyan bátor, hogy valóságosat mutasson, és szerencsére mellőzi a szinte kötelezőnek tűnő "keep smiling" mentalitást is a film.

Ez nem a trailer, hanem egy részlet a filmből, mert a trailer túl spoileres volt...

Bedevilled/Kim Bok-nam Salinsageonui Jeonmal

Év: 2010
Ország: Korea
Műfaj: dráma, thriller, horror, slasher
Rendező: Chul-soo Yang
Szereplők: Seo Young-Hee, Ji Seong-Won, Park Hjung-Hak

A történet:
Megismerhetjük már az elején Hye-wont, akinek a legmeghatározóbb tulajdonsága az a masszív szemétség, ami minden cselekedetében megtalálható. Nem mintha bármi oka lenne rá, hiszen baromi jól él, csak egyszerűen nem fárasztja magát azzal, hogy rendes legyen másokkal....
Amikor már elege lesz a dolgokból, elutazik egy kis szigetre, ahol a gyerekkorát töltötte, hogy találkozzon egy régi barátjával.
A szigeten minden normálisnak tűnik, itt is jellemzően kevesen élnek, és sokkal elmaradottabb a fővároshoz képest, mint ahogy az lenni szokott. A parton Bok-nam várja barátnőjét, a 30-as éveiben jár, a szigeten kifejezetten fiatalnak számít, kissé gyerekesen is viselkedik, még azon sem akad fönn, amikor a hajós durván beszél vele... Végül is ez sem furcsa.
A szigeten egy idős hölgycsoport dirigál legfőképp, ők mindenütt ott vannak, mindenbe beleszólnak, különösen, ha Bok-namot kell szapulni.
Bok-namot az egész sziget kiközösíti, a nők vele végeztetik a munka oroszlánrészét, a férfiak pedig amikor olyan kedvük van, átjárnak hozzá. Minderre az indok valami régi begyepesedett "a nőnek ez és ez a dolga, és akkor boldog, ha az urának kedvére tesz" gondolkodásmód, tehát az is teljesen magától érthető, hogy ha valamit nem jól csinál, el kell verni...
A nő igyekszik túlélni a szigeten, és amikor a dolgok még rosszabbra fordulnak, segítséget kér Hye-wontól, aki szembesült barátnője helyzetével, azonban ő jobbnak látja, ha kimarad ebből, és inkább hazamegy...
Bok-nam egyik nap a szántóföldön, mikor végzett már szinte mindenki munkájával, az égre nézett, és a nap mondott neki valamit. Hogy mit, azt nem tudni, de az sokmindent elárul, hogy ezek után a nő sarlót fogott, és ölni kezdett mindenkit, aki eddig bántotta őt.

Személyes vélemény:
A film két részből áll: egy szomorú, nyomasztó drámából, még az első felében, amikor felvezetik, hogy hogyan jut el Bok-nam a gyilkosságig, aztán pedig a valamivel akciódúsabb, és igencsak véres slasheres rész, amikor igazságot tesz. Ez a fordulópont tényleg a közepén van, és ha úgy vesszük, hogy a film 2 órás, akkor a nézőnek egy teljes órányi idegeskedéssel kell szembenéznie, hiszen a szigetlakók viselkedése bárkiből kiváltaná a gesztust, hogy ha a néző találkozna velük, minimum mindegyiket egyenként arcon köpné. Annyira idegesítően szemetek, hogy az már túlzásnak tűnhet, de van ilyen, csak elvétve, és nem egy teljes szigetnyi egyszerre...
Aztán a kaszabolós rész hirtelen jön, eléggé hatásos, mert közvetlenül előtte nincs semmi figyelmeztető jelzés (annak ellenére, hogy már a film eleje óta lehet rá számítani...).
Azt nem tudom, hogy a készítők mennyire szándékosan akarták felhívni arra a figyelmet, hogy még mindig sok Bok-namhoz hasonló helyzetű nő él (bár valszeg nem ennyire szélsőségesen), annyi biztos, hogy nagyon hatásvadász lett az egész, ha ennyire eltúlozzák az emberek viselkedését, tulajdonságait, és a főszereplőhöz való hozzáállásukat, akkor csak annyit érnek el, hogy a film valószerűtlennek fog hatni. Ez a problémám amúgy a legtöbb koreai film képeivel is, hogy ha túl tiszta, élénk színű, már-már tökéletes a kép, nincs meg a valós érzete, hanem csak egy film, amit ennyire precízen csináltak meg. Ok, a rendező első saját munkája ez, eddig főleg segítő volt a filmek készítéseiben, szóval ennek tudatában jó kis film.
A hatásvadászkodás ellenére a színészek közül a 2 fontosabb szereplő, Seo Young-Hee és Ji Seong-Won elég jók voltak, a többieknek nem volt olyan különösen bonyolult szerepük, hogy nehéz dolguk lett volna.
Ja, és ha valaki olyan, lehet készülni egy nagy adag zsebkendővel a film végére, néhányakat biztos megríkathat...

Anime: Level E - 6. rész

Hát igen, most hétfőn is tudok írni (kivételesen), csak mert annyira nem számít, ha holnapra nem alszom sokat... meeeert, szerdától SÍSZÜNET!!! Emiatt a következő dolgok fognak történni: holnap nem lesz új bejegyzés, mert a suliból hazaérkezvén azonnal nyugovóra térek, aztán kb. 00:00-kor fölkelek, és annyi horrorfilmet fogok megnézni 24 órán belül, amennyit csak tudok. (Ok, aznap még vannak más dolgaim is, de amikor otthon tartózkodom, biztos, hogy filmet fogok nézni...)
Ezt azért csinálom, mert már nagyon régen terveztem, hogy akarok egy ilyen napot, és elég sok ideje nem néztem semmilyen horrorfilmet... Meg persze azért is, mert itt sem volt már vagy egy hónapja rendes ismertető....
Szal annyi az egész, hogy éjfél után kb. 3 óránként majd fel fognak bukkanni itt az újabb ismertetők, (ha később kezdem, akkor az azt jelenti, hogy nem keltem fel időben...) és ha valaki unatkozik, néha elnézhet ide, és olvasgathat... ennyi.

Level E
6. rész: Dancing in the trap!!!

A kölykök elutaznak, hogy megszerezzenek egy kulcsot egy szörnyű veszedelmes alaktól, aki nem más, mint Craft, az egyik küldött a Muksó alattvalói közül, aki még anno a földre jött, mert akkor úgy volt még, hogy a herceg bajban van.



Persze erről az akcióról Craft semmit sem tud, egy félreeső kertes házban éldegél nyugodtan, és kertészkedik...
Sikerül megszerezni a kulcsot, ami arra kell, hogy leszedhessék az átváltozós karkötőjüket a kölykök, 2 kivételével mindegyik le is veszi.



Azonban egy reggel az iskolájukból hirtelen eltűnnek, és egy fura bolygóra teleportálódnak, ahol a Muksó újabb kretén játéka várja őket. Egy RPG kreátorba kerültek, és feladványokat kell megoldaniuk, meg szörnyekkel kell megküzdeniük... csak úgy.
...................................................
A történet folytatása lesz a következő részben, és nagyon várjuk. Amúgy már korábban írtam, a cselekmény nem olyan vérszegény, mint ahogyan én azt leírom, csak sok mindent kihagyok, mert jobb, ha nem írom le a poénos dolgokat, inkább meghagyom a meglepetést azoknak, akiket érdekel ez az anime.

Anime: Level E - 5. rész

Ennek most semmi köze nem lesz az animéhez...
Úgy döntöttem, hogy idén már nem fogok több 150 oldalnál (sokkal) hosszabb kötelező olvasmányt elolvasni, egyrészt, mert az én memóriámmal tök felesleges, másrészt amíg azokkal szenvedek, rengeteg más igazán jó (legalábbis szerintem jobb) könyvet is el tudnék olvasni, amit valami miatt a sulik soha nem adnának föl kötelezőnek, harmadrészt a legtöbb ilyen mű leegyszerűsítve szinte ugyan olyan, szal gyakorlatilag ha egyet elolvas az ember, valahogy a többinél is lehet tudni, hogy mi van... legalábbis eddig nekem úgy tűnt föl. (Ok, persze a legfontosabbakat el kell olvasni, de azokon már asszem túl vagyunk...)
Tehát mostantól végre olyan könyveket fogok olvasni, amilyeneket tényleg olvasni akarok, éééés majd írni is fogok róluk... nem mindegyikről, inkább főleg olyanokról, amiknek közük van a horrorhoz, vagy valamiért jó megemlíteni őket.

Level E
5. rész: Here come Color ranger!

(Ebben a részben nem történt túl sok olyan dolog, amiről érdemes lenne írni, a lényeg az volt, hogy minél poénosabb dolgok történjenek, de a vicces dolgok leírva úgysem szoktak olyan viccesek lenni... ha valakit érdekel, nézze meg! A kevés szöveg miatt valamivel több a kép...)

A hercegmuksó elrabolt néhány iskoláskölyköt, hogy csak úgy a Power Rangershez hasonló akcióhősöket csináljon belőlük.
Igazából ezt a csapat leglúzerebb gyerekén kívül senki sem élvezi, de csak úgy szabadulhattak, ha beleegyeznek...



A suliban kiderül, hogy a tanáruk egy űrlény, méghozzá nem éppen a rendes fajtából... Mire eljutnak a Föld sorsáért vívott harcig, szokás szerint a történet nem várt fordulatot vesz, és már megint egy irracionális befejezést kapunk.


a BAJUSZ!!! ez a gyerek úgy néz ki, mint egy középkorú exkatona... amúgy sztem max. 13 évesek lehetnek...


...........................................................
Asszem régen nem láttam ekkora kreténséget (jó értelemben... már ha van olyan). Nem hittem volna, hogy át fog csapni ennyire szélsőségesen baromságba az egész (bár valszeg majd lesz valami bonyolultabb történettel rendelkező rész is... legalábbis remélem). Ez nem rossz, sőt, ez tényleg az idén eddig sugárzott animék egyik nagyja, talán mert az igazán karakteres főszereplőkkel rendelkező animék jól szoktak sikerülni...

Ez a rész különösen röhejesre sikerült, ráadásul a következő rész előzeteséből kiderül, hogy folytatódik a Color rangerek története, és ha lehet, még abszurdabb lesz minden... alig várom!

Anime: Level E - 4. rész

Megszoktam, hogy az animés bejegyzések elején írom le az egyéb fontosabbnak tűnő dolgokat, szal ezután is az animék előtt lehet számítani egy kis pofázásra. Most nincs semmi extra, csak annyi, hogy még a szokottnál is randomabb módon fognak megjelenni a bejegyzések, és fontos, hogy leszoktassam magam a konkrét időpontokra való ígérgetésekről, mert az úgysem szokott összejönni, szal ha valamiért azt mondom, hogy holnap lesz ez meg az, vagy 3 óra múlva, akkor nem kell elhinni, akkor lesz minden fent, amikor elkészül... ez van.

Level E
4. rész: From the darkness

4 srác titokban egy elhagyatott épületben kártyázik, amikor beállít egy csaj hozzájuk, és holtan esik össze. Majd megjelenik egy fickó is, aki megeszi a hullát, és annak csak a ruhája marad.



A 4 kölyök ezt egy búvóhelyről nézte, és bár ki vannak akadva emiatt, elhatározzák, hogy kiderítik, ki volt az a sulijukból, hogy tudják, kitől kell távol tartaniuk magukat... Sikerül 3 emberre leszűkíteniük a gyanúsítottak listáját, de másnap az egyik kölyök eltűnik...

A maradék elmegy egy fura hippihez, hogy tanácsot kérjenek, az pedig elküldi őket orvoshoz. Az orvos elmondja, hogy vannak olyan lények a földön, amik megpróbálnak beépülni az emberek közé, de ez nem szokott teljesen sikerülni, így előfordulhat, hogy egy ilyen lény stikában embereket zabál... Az orvos egy masszív összegért hajlandó segíteni rajtuk, amúgy azt tanácsolja nekik, maradjanak távol az egésztől, ha nem akarnak elpatkolni....
Másnak ketten maradtak...
Aztán pedig, nem mondom el hogy mi történt, mert lelőném a poént...ennyi.