2010. november 28., vasárnap

Tales Of Terror From Tokyo

Ez igazából nem ismertető, mert nem fogom leírni a történetet egyik rövidfilmhez sem, nincs se trailer, se pontozás, hiszen a sok rövidfilmet nem lehet egynek venni...

A T.O.T.F.T. egy rakás max. 10 perces film összegyűjtve, mindegyik valamilyen egyszerű alaphelyzetre épít, majd jön valami hű-de misztikus dolog, és a paráztatás, meg a végén a csattanó... Mindegyik más készítőtől van, érdekes, furcsa, ötletes történetekkel. A vér és az erőszak nem jellemző, inkább a természetfeletti, kísértetes témára mennek rá, nem éppen a leg ijesztőbb rövidfilmek, amiket valaha láttam, de néhány elég bizarr/zavaró lett... Vagyis félelmetesek, de senki sem fog ezek után lámpa mellett aludni vagy hasonló. A legjobb ezekben a történetekben az, hogy sok esetben lezáratlan marad, nincs megoldás, semmi olyan, ami megnyugtató lenne. Szerencsére.

Nagyon szórakoztatóak, érdekesek, nagyban különböznek egymástól, így persze vannak gyengébbre sikerült darabok is közte, de még így is teljesen rendben van az egész...
Csak pár percesek, az ember bármikor, ha gép közelben van megnézhet néhány részt, ami tök jó pihenésnek... könnyen elérhetőek(angolosok előnyben), asszem az összes rész fent van a youtube-on (Tales of terror vagy Tales of terror from Tokyo címen), és ennyi időre még a kép mérete sem túl zavaró...
Pl. az egyik felhasználó elég sok részt föltett, angol felirattal, az oldala itt található...

valami

Igen, ez egy kép egy idegbeteg, mutáns plüssnyúlról... Ismertetőt vártatok? Most csalódottak vagytok? Hehe...
(A gépem mostanában szeret random kikapcsolni, szal úgy viselkedik, mintha már nagyon a végét járná...(nemtom, miért én kapom mindig a szuicid hajlamú gépeket...)... ez egy kicsit nehezít a dolgomon, de megoldom, és estére lesz már normális bejegyzés (azaz ismertető...).)

2010. november 27., szombat

Újabb adag zene

Ok, talán az már kiderült néhány ember számára, hogy baromi sok zenét hallgatok... De ha nem derült ki, akkor most mondom: baromi sok zenét hallgatok. (Talán túlzásba is viszem, ha lehet ilyet csinálni...) Szóval gyakoriak lesznek az ilyen "mostanában-ezeket-az-együtteseket-hallgatom-és-ezért-linkelek-egy-számot-tőlük-hátha-valakinek-hasznos-lesz,-új-együttest-ismer-meg-közöttük,-vagy-valami-hasonló-fog-történni" bejegyzések tőlem. Csak zene, egyikhez sincs klip, ezért kisebbre vettem a lejátszót...
Ha valaki akar, reagálhat rájuk...

Salyu (vagyis Lily Chou-chou, mert az All about Lily Chou-chou c. filmben az énekes dalai ezek, amúgy nincsenek ilyen jó számai, csak azok, amiket ehhez a filmhez csinált... de azok nagyon jók. Faye Wong hatására lett ilyen...)


Suicide


The cure


Goldfrapp (A Felt mountain c. CD zseniális lett tőlük, a többi nem igazán... nem tett jót nekik a stílusváltás szerintem.)


Karlheinz Stockhausen

2010. november 23., kedd

Anilogue 2010... fontoskodás

Emlékeztetem azokat, akik (teljesen véletlenül és minden szándék nélkül) ide tévednek, hogy holnaptól Anilogue, ami egy jó dolog, és mint ahogyan a sejtésem beigazolódott, idén is remek filmeket fognak adni (vagyis még nem láttam őket (még!), de valszeg nagyon jók lesznek...). A fesztivál honlapján már minden információ megtalálható, és általában még szokott lenni jegy a filmekre a fesztivál alatt/vetítés előtt is, úgyhogy még nem késett el az sem, aki most hall erről először, és elmenne rá...
Én ezeket fogom megnézni: Túlélni az életet (Cseh, R.: Jan Svankmajer. Ezt a rendező miatt fogom megnézni, elképesztő filmeket csinál, már írtam egy filmjéről, de a többiről is lesz ismertető...), Nyári háború (Japán, R.:Mamoru Hosoda. Az Idő fölött járó lány c. anime készítőjétől van, azt asszem a tavalyi (vagy az előtti) fesztiválon láttam, nagyon tetszett, úgyhogy erre kíváncsi leszek...), Az illuzionista (Francia, R.:Sylvain Chomet. Belleville randevú készítőjétől... az egy nagy kedvencem, tehát nekem ez is kötelező...) és az Elemi (amiről nincs infóm, de a Metropiát akartam megnézni, csak az ütközött valami mással, a helyett jött ez, és ööö... nemtom, hogy ezt miért akarom megnézni... fura a története... valszeg valami gyerekfilm lesz... ez vanXD...)

Emiatt hétköznap nem lesz új ismertető, ha igény van rá, röviden írhatok ezekről, miután megnéztem őket, és akkor talán valaki kedvet kaphat valamelyikhez, és megnézheti... vagy nem.
A fesztivál honlapja itt található, ez pedig a korábbi bejegyzésem a fesztiválról.

Ja, és már csak másfél hétig lehet szavazni, ha valakinek van valamilyen kívánsága, hogy milyen filmekről akar olvasni, vagy hogy milyen kategóriában akar újabb filmeket megismerni (már, ha sikerül valami újdonságot írnom...), akkor most van rá lehetősége, hogy jelezze (amúgy mindig van rá lehetősége, csak most csináltam ilyen szavazós baromságot, mert ez konkrétabb, és így legalább kiderül hogy vajon mit akarnak az emberek...).

Minden jót, és jó szórakozást annak, aki elmegy a fesztiválra (meg annak is, aki nem)!

2010. november 20., szombat

A jövő horrorfilmjei (2011)

Még egy kicsivel több, mint 1 hónap van hátra ebből az évből, és már jópár 2011-re (ok, vannak ezek között olyanok is, amiket valahol már idén levetítettek, de azok még csak fesztiválokon voltak, meg sok oldalra amúgy is 2011-et írtak hozzájuk, úgyhogy én is úgy veszem...) ígért horrorfilmről jelentek meg infók, úgyhogy összegyűjtöttem néhányat, amit érdekesebbnek találtam. Konkrét dátumot nem írok, mert valszeg úgyis csúszni fognak... ja, és a leírások nem saját agyból vannak(ez nem hangzik túl jól...) , az imdb-ről, meg az UHM-ről okoskodtam össze őket (ööö... vagyis nem én vagyok az okos, hanem ők, de mindegy...) Remélem, adok ezekkel valami új infót, és nem írom le ugyan azt, amit már mindenki tud...
A trailerek (már amihez volt) csak nagyban voltak, a kép széléről le van vágva egy kicsi, de ha valakit érdekli az egész kép, akkor kattintson a trailerfölső bal sarkában lévő címre, és egy külön lapon meg fog nyílni a youtube-on a teljes trailer (elvileg...)


YellowBrickRoad (USA)
1940-ben egyik nap egy kis falu lakói nem tudni miért, mindent hátrahagyva elindultak egy hegyi ösvényen, be az erdőbe. Egyesek halálra fagytak, másokat lemészároltak... Az évek múltával újraépült a falu, és elfelejtették az ott történteket, de 2008-ban egy kisebb csapat elindul az úton, hogy felderítsék a rejtélyt...









Seconds apart (USA)
Egy ördögi ikerpár, akiknek természetfeletti képességeik vannak, gyilkolásznak és duhajkodnak, de ezt senki nem tudja róluk. Majd mikor a helyi igazságszolgáltatás/rendőrségnek gyanúsak lesznek, az ikrek egymás ellen fordulnak...











At the end of the day /War games (USA)
Néhány ember elmegy az erdőbe paintballozni, de ott van néhány őrült ex-katona, akik szintén beszállnak a játékba, és levadásszák a paintballosokat (persze igazi fegyverrel...)




Insidious(USA)
Egy kissrác eszméletlenül fekszik, a családja meg észreveszi, hogy a kölyök körül baljós, természetfeletti dolgok történnek...
Elvileg valami kísértetházas film James Wan és Leigh Whannelltől (Saw/Fűrész).








The tall man (USA)
Van egy helyi legenda, miszerint a gyerekeket elrabolja a "tall man" (=magas ember, de ha egészen véletlenül és csodával határos módon Mo.-ra is eljutna valahogy a film, lehet, hogy adni fognak neki valami más fantázianevet... ki tudja...), és többé senki sem látja őket. Csakhogy ez a legenda igaznak tűnik, az évek során több gyereknek is nyoma veszik, és amikor egy nőnek eltűnik a fia, nyomozásba kezd, hogy kiderítse, hova lesznek a kölykök, és ki az a "tall man".
A rendező Pascal Laugier, aki pl. a Martyrs-t is csinálta...




Atrocious (Spanyol)
2010 ápr. 4-én a Quintanilla családot holtan találták a házukban. Készült egy felvétel is az ott történtekről, mert 2 gyerek valami legenda után kutatott, és filmeztek egész nap. A felvételek a család utolsó 5 napját mutatják.
(Feltűnt már valakinek, hogy az áldokumentumfilmeknek mennyire hasonlóak a posztereik?) Amúgy többek között ezt a filmet nagyon várom, ebben a műfajban, ha a filmet nem cseszik el, a néző napokig paranoiás lesz utána... (éééés, figyeljétek a trailer elején (ha nem vágja le annyira a képet) a falon Ponyvaregény és mellette Love Hina posztert... )







Urban explorer (Német)
4 különböző nemzetiségű városi felfedező, és egy helyi idegenvezető felderíti a Berlin alatt futó alagútrendszert, de rosszul alakulnak a dolgok, és elvesztik a vezetőt. Felbukkan a semmiből egy volt határőr, és felajánlja a segítségét, amit a többiek el is fogadnak, és később nagyon rosszul járnak vele...







Livide (Francia)
Lucie újonc házi gondviselő egy idős hölgynél, aki öntudatlan állapotban fekszik a hatalmas házában. A csaj véletlenül megtudja, hogy lehet, hogy kincset rejteget valahol a házában. Néhány barátjával éjjel betörnek és keresni kezdenek, de egy rakás végzetes természetfeletti dologgal találják szemben magukat...
A rendezőpáros, Alexandre Bustillo és Julien Maury előző filmje, az À l'intérieur/Inside/Betolakodó alapján elég nagy elvárásaim vannak ezzel a filmmel szemben, ugyanis a másik egy baromi jó kis film lett (de tényleg, megérte elszórni a DVD-re többheti kajapénzem...).

2010. november 18., csütörtök

Nekojiru-so / Cat soup

Év: 2001
Ország: Japán
Műfaj: fantasy, animáció
Rendező: Tatsuo Sato

A történet:
Egy macskakölyök a kádban játszik a kisautójával... lebukik a víz alá, és jó sokáig ott is marad (ennél a pontnál a néző eldöntheti, hogy az állat meghalt-e, vagy sem)...
Miután a kölyök megtudja, hogy a betegeskedő nővére lelkét elviszik, utánuk rohan, de csak a lélek felét sikerül visszaszereznie. Emiatt a nővére fogyatékossá válik, a kölyök pedig elindul vele, hogy felkutassák azt a virágot, amivel meg tudják gyógyítani őt...

Személyes vélemény:
Először úgy gondoltam, hogy majd írok egy rakás hű-de-okos dolgot a film értelmezéséről, de jobb, ha nem teszem, mert az befolyásolná mások nézőpontját... Mert teljesen a nézőtől függ, hogy mit lát a filmben, nincs előre megadva egy konkrét magyarázat, hagyják mélyentöprengeni a sok szerencsétlent (pl. az olyanokat, mint én, aki tudja, hogy a film végére teljesen ki fog készülni, de azért még egyszer megnézi), akik végignézték az egészet... Ok, csak fél órás, de ha ennél több lenne, a világ gyógyszertárai valszeg kiürülnének a Xanax készleteikből... Nagyon nyomasztó egy film, néhány helyen vígjátékként említik, szerintem rohadtul de nem vicces az egész, de hát ezt csak én mondom... Már többször láttam, néhány évente újranézem, és akkor egy kicsit másképp látom az egészet, de ez semmit sem változtat a hangulatán, nagyon könnyen kiboríthatja a nézőt, úgyhogy erre lelkileg jobb, ha felkészül az, aki meg akarja nézni a filmet.
A műfaji meghatározással kicsit bajban voltam, ezért csak a biztosat írtam le, vannak benne horrorisztikus elemek, de nem horror, sejtem, hogy miért nevezik vígjátéknak, de szerintem az sem...
Nincs benne túl sok beszéd (meg a macskák úgyis csak nyávogni szoktak...), az a pár mondat viszont szövegbuborékban hagyja el a beszélő száját, mint a képregényekben. Egy manga alapján készült, a mangaka, Nekojiru, szerette macska formában ábrázolni az embereket...
A rajzolása néhány résznél elég gyerekes, van ahol szépen kidolgozott, de az egész inkább ceruzarajznak tűnik, mintsem valami high-tech CGI cuccnak. Ennek ellenére a film egyáltalán nem gyerekeknek való!!!
Szürreális, egyedi, furcsa, nyomasztó, zavaró, ijesztő (persze nem a látvány...), elgondolkodtató alkotás, egyértelműen rétegfilm, úgyhogy szerintem csak azoknak érdemes ezt megnéznie, akik kaphatóak az ilyenre, akik jól elvannak a felszínes, könnyed, sablonos mondanivalójú filmekkel, azok messzire kerüljék el ezt.


2010. november 14., vasárnap

Zenék

Néhány olyan együttes, amiket az utóbbi időben állandóan vagy ritkábban, de hallgattam... hátha valaki megismer ezek közül valami újat...

Beck, mert okos szövegei vannak.

...........................................................................................................

Holden, mert valamilyen érthetetlen okból egy ember sem hallott még körülöttem erről az együttesről, pedig én már évek óta próbálom ismertebbé tenni... (a képeknek semmi köze az együtteshez, csak ilyen verzióban találtam fönt...)

..........................................................................................................

Thee Michelle Gun Elephant, mert amikor először meghallottam, rávágtam, hogy ez szar, és idegesítő az énekes hangja, aztán pár nappal később meg már folyamatosan őket hallgattam, mert rájöttem, hogy mégiscsak jók...

..........................................................................................................

Polysics, mert vannak idők, amikor már nem szabad több kávét inni (abban az esetben, ha az ember nem akarja kinyírni magát...) és kell valami, ami ébren tart... amúgy borzalmas, és tudom is, de minden számukon hallatszik, hogy rohadtul megcsinálták azokat... igényes zene, csak szinte hallgathatatlan... (Ki hinné, hogy már majdnem 15 éve nyomják...)

...........................................................................................................

999, mert I believe in homicide!!!! ...na jó, nem... de tényleg nem!

...........................................................................................................

Number Girl, mert... azt már korábban megírtam, hogy miért.

2010. november 13., szombat

Let's scare Jessica to death

Év: 1971
Ország: USA
Műfaj: horror, pszichológiai
Rendező: John D. Hancock
Szereplők: Zohra Lampert, Mariclare Costello, Barton Heyman, Kevin O'Connor

A történet:
Jessicát kiengedték az elmegyógyintézetről, és most próbál új életet kezdeni (mert már szinte minden rendben van). Férjével és a haverjukkal egy falusi villába költöznek, hogy Jessica megszabaduljon a rossz emlékeitől (mert néha még mindig olyan dolgokat lát és hall, amik valójában ott sincsenek). A házban találnak egy Emily nevű lányt, aki miután látta, hogy a ház üresen áll, gondolta beköltözik. Jessica megtudja, hogy Emilynek nincs hová mennie, ezért arra kéri, hogy maradjon náluk egy darabig. Ahogy telnek a napok, remekül összebarátkoznak a lánnyal (pedig valami nagyon nincs rendben vele). Az egyetlen kellemetlenség, a falusi öregek ellenséges viselkedése (mindegyiknek sebhely van a karján vagy a nyakán). Jessica és a férje egyik nap elmennek, hogy eladjanak néhány otthagyott cuccot a házból. A régiségbolt vezetője elmond egy legendát az előző lakókról... állítólag egy nő az esküvője napján vízbe fulladt, és még mindig a ház környékén ólálkodik... állítólag olyan, mint egy vámpír, de ez úgyis csak mendemonda (pedig nagyon is valószínűnek tűnik).

Személyes vélemény:
Baromi jó ötlet volt, hogy néha hallhattuk Jessica gondolatait, vagy azt, amit ő hall, a suttogásokat... elég szar lehet az ő helyében lenni. A néző könnyen át tudja érezni azt a kellemetlen helyzetet, amiben Jessica van, ráadásul Zohra Lampert remekül alakította a "nemrég szabadult a diliházból" nőt, nem tudom, hogy valójában milyen a viselkedése, de a filmben görnyedt testtartásával, meg azzal az állandó kómás arckifejezéssel (érdemes a szemét figyelni, néha egyértelműen a "semmibe" néz) teljesen el lehet hinni neki, hogy nincs jól.
Az viszont nekem jobban bejött volna, ha nem lett volna ennyire egyértelmű, hogy csak beképzeli-e magának a dolgokat, vagy nem... egy kicsit olyan volt, mintha a végére kifogytak volna az ötletből a készítők, és csak úgy összecsapták volna, hogy befejezhessék...
Amúgy meg tök jól bemutatták, hogy milyen, ha valaki skizofrén... Mert ez volt a skizofrénia, és nem az, amikor valakinek több személyisége van, és egyik pillanatról a másikra már másképp viselkedik (mintha egy másik ember lenne), mert az a disszociatív személyiségzavar.
A hangulatot elég jól meg tudták adni, a zene is a helyén volt, bár valszeg ez annak idején sokkal ijesztőbb lehetett, mint most... nekem egyáltalán nem volt ijesztő, de simán el tudom képzelni, hogy 1971-ben egy felnőttnek is rémálmai voltak a film után... vagy nem.
Egy kicsit bajban vagyok ezzel az alkotással, mert az első kb. kétharmada baromi jó volt, a végére meg csalódást okozott, nem sikerült adnia azt az extrát, amitől a nézőt "kiüti" a film. Szóval a pontozást is úgy lehet értelmezni, hogy a vége miatt vontam le a maximumból...


2010. november 11., csütörtök

...0.6

Hétvégére készülök valami cool dologgal (vagyis egy összefoglalós filmismertetős bejegyzéssel), hogy milyen filmekből, azt még én sem tudom (nagyon kedvfüggő), valszeg a Tomie sorozat lesz az, csak hogy a Junji Itos bejegyzés teljes legyen (de az is lehet, hogy nem az lesz... vagy talán mégiscsak az lesz... vagy lehet, hogy inkább más...).
És csak hogy legyen érdemleges információ is ebben a bejegyzésben (már akinek ez új infó...), meg ha már úgyis megemlítettem, készül egy újabb Tomie film-> Tomie Unlimited. 2011-ben fog elvileg megjelenni, Noboru Iguchi rendezésében, akinek mond valamit ez a név, vagy a következő címek pl: Machine Girl, Robo-geisha, akkor az sejtheti, hogy milyen lesz az új filmje... Annyi biztos, hogy itt majd olvashattok róla, miután sikerül megnéznem...

Addig meg lehet mondjuk Joy divisiont meg Radioheadet hallgatni, hogy vidámabban teljenek a napok...

Megj.: Szembesülnöm kellett azzal, hogy a lista a filmekről, amikről írni fogok abban a bejegyzésben irdatlan hosszú, ezért nemtom, mikor lesz kész... majd csak úgy egyik nap fel fog bukkanni... addig a szokásos egyfilmes ismertetők lesznek. (nov. 13.)

2010. november 9., kedd

ördöghús

Ez most teljesen random lesz... a fiókban találtam, már el is felejtettem, hogy nálam van de így, hogy rábukkantam, gondoltam megosztom az olvasókkal is... Réges-rég (kb. 10 éve), amikor az anyám csirkét sütött, valaki észrevette, hogy az egyik darab úgy néz ki, mint egy ördög... és csináltak róla egy rakás fotót...(ennek semmi köze ahhoz, hogy vega vok...)
A kép minősége azért rossz, mert fotóról fotóztam... de azért látszik a lényeg...

Éééés, ennek örömére tessék élni a szavazás lehetőségével, és választani valamit az opciók közül jobb oldalt!!!

2010. november 8., hétfő

De dødes tjern/ Lake of the dead

Év: 1958
Ország: Norvégia
Műfaj: horror, pszichológiai, thriller
Rendező: Kåre Bergstrøm
Szereplők: Bjørg Engh, Henki Kolstad, André Bjerke, Henny Moan

A történet:
6 jó barát utazik egy a várostól félreeső vidékre. Liljan már korábban szólt bátyjának, hogy átmennek hozzá, de nem kapott még választ. Aggódik a bátyja miatt, mert egy ilyen elszigetelt helyen él, ráadásul még egy furcsa legenda is szól a környékről...
A csapat megérkezik a házhoz, de az ajtót nyitva találják, és Bjørn sehol. Úgy döntenek, megszállnak bent, és megvárják, hogy a fickó hazajöjjön.
Ebéd közben egyikük elmesél egy régi történetet a házról: 100 évvel ezelőtt egy Tore Gråvik nevű férfi építette, akinek furcsa hajlamai voltak, és fél lábú volt. Egyszer rajtakapta a húgát, hogy egy másik fickóval van, és megtámadta őket a baltájával. A pár eltűnt a közeli tóban, Gråvik pedig 3 nap múlva követte őket...
Azóta a férfi szelleme visszajár, és éjjelente megszállja az embereket, hogy azok is a tóba vesszenek...

Személyes vélemény:
Nem ismerem a régi norvég filmeket (ok, az újabbakat sem túlzottan...), de azt jó volt látni, hogy az amerikai filmipar nem hatott rá túlzottan... Például a szereplők nem voltak olyan mesterkéltek, hétköznapibbnak, hihetőbbnek tűntek ezek a figurák. A párbeszédek is elég jók voltak, szórakoztató volt, ahogy beszólogattak egymásnak, nem volt az a felesleges, túlzott udvariaskodás... Tehát csak ilyen apróságokban, de érezhető volt, hogy egy másik kultúrához tartozik a film...
Nagyon jól megoldották a hangulatot, nyomasztó és ijesztő is tudott lenni, ahol kellett... Voltak igazán félelmetes jelenetek is benne, és nem számít, hogy régi és fekete-fehér, akkor is zavaró tud lenni a néző számára.
De ami még különös volt, az az, hogy néha úgy éreztem, mintha egy korai, fekete-fehér, élőszereplős norvég verzióját nézném a Scooby-Doo-nak... ja, meg a kutya nélkül. Majdnem végig annak a vonalát követi: a szereplők elmennek valahová, valaki rejtélyesen eltűnik, van valami helyi mendemonda, a szereplők elhatározzák, hogy megoldják a rejtélyt, stb... (nem áll szándékomban elmesélni az egész filmet, de ha valaki ismeri a rajzfilmet, ki tudja találni...). Mondjuk lehet, hogy csak az én hülyeségem, párhuzamot állítani két ennyire különböző dolog között...
Összességében nekem nagyon bejött, érdekes film, nem laposodik el, szórakoztató és félelmetes.

Ajánlás:
Ha valakit érdekelnek a korai horrorfilmek, és nem csak az amcsi vonalon akar mozogni, ez egy elég jó választás lehet... És van benne egy dühös falábú favágó!!!


2010. november 7., vasárnap

Alone/Faet


Év: 2007
Ország: Thaiföld
Műfaj: horror, dráma, thriller
Rendező: Banjong Pisanthanakun, Parkpoom Wongpoom
Szereplők: Marsha Wattanapanich, Ratchanoo Bunchootwong, Vittaya Wasukraipaisan

A történet:
Pimnek születésnapja van... valaki másnak is éppen akkor lenne, de az illető nem ünnepelhet vele.
A bulin Pim barátai kártyán jósolnak neki, azt mondják, hogy amit régen elvesztett, most visszatér...
Este telefonhívást kap, hazahívják Thaiföldre, mert az anyja kórházba került. A nő kénytelen visszautazni Koreából, bár nem szívesen, mert amióta a sziámi ikertestvére meghalt, a bűntudat miatt mindent hátra akart hagyni. Most viszont visszatér a régi családi házba, és eszébe jutnak a testvérével töltött idők emlékei, és az, hogy megígérték egymásnak, hogy mindig együtt lesznek. Ezt az ígéretet Pim akkor szegte meg, amikor a szétválasztásukat szorgalmazta, ami Ploy veszte lett.
Ploy viszont nem viseli túl jól, hogy csak ő halt meg...

Személyes vélemény:
Több hónappal ezelőtt (vagy talán már egy éve...) elkezdtem nézni ezt a filmet, de kb. 20 perc múlva ki is kapcsoltam, hogy keressek valami érdekesebbet. Persze már akkor sem tartottam rossznak, csak nekem úgy tűnt, hogy ez egy szokásos riogatós-kísértetes film, a már megszokott klisékkel... Most viszont egy fokkal elszántabban ültem neki, és azt kell mondanom, nagyon kellemeset csalódtam ebben a filmben. A igaz, hogy rengeteg nagyon tipikus dolgot fölhasználtak benne ( csak a legáltalánosabbak közül: fürdőkád, tükör, lift, lépcső, ágy... a szokásos riogatós helyzetek megteremtésének leggyakoribb elemei), elég kiszámítható volt, hogy mikor fog a szellem felbukkanni, de attól még egész hatásos volt (mert ha a kísértet baromi ronda, akkor a néző meg fog ijedni tőle, akár tudja, hogy mikor fog megjelenni, akár nem...). Szóval úgy gondoltam, hogy egy nagyjából közepes film, semmiképp sem rossz...
Aztán az utolsó 20-30 perc nagyot változtatott a véleményemen... (hogy mi történik a végén, nem fogom elmondani...még szép hogy nem.) A lényeg annyi, hogy szerintem zseniális (ha nem is a legeredetibb, akkor is egy jó húzás volt), érdemes kivárni emiatt a film végét... nem hittem volna, hogy ilyen jó lesz.

Ajánlás:
Parás filmet a parás filmek kedvelőinek... viharos estén, sötétben, egyedül...
Amúgy a Shutterhez hasonló kategóriában van, ha az bejött valakinek, valszeg ez is tetszeni fog, bár szerintem ez jobb (nekem a Shutter valamiért kicsit idétlen...).

ok, a 2 és a 3 között, inkább 3-mat adtam, mert lehet, hogy én már túlságosan megszoktam az ilyen kísértetek látványát XD...

2010. november 6., szombat

Anilogue 2010, és még valami más, ami kevésbé fontos

Ha meg tudom oldani, holnap lesz ismertető, hétfőn lesz a töri oktv, utána már több időm lesz élni...( tanulok rá rendesen, de eszem ágában sincs megnyerni... egyrészt szerintem képtelenség, másrészt nem normális, aki ebben első helyezett lesz... bocsi a jövőbeli nyertestől ezért... de azért legalább iskolai szinten nem akarok az utolsók között lenni)

November 24-től december 02-ig ismét Anilogue, az Urániában és a Toldi moziban szokás szerint. Ez egy nemzetközi animációs fesztivál, általában baromi jó filmeket szoktak vetíteni, valszeg idén sem lesz máshogy... A jegyek elég olcsók, érdemes a lehető legtöbb filmet megnézni a programból, mert a többséget aztán viszik tovább, és ezzel az egy alkalommal fordul meg az adott film az országban...
Jan Švankmajer új filmjét is levetítik (elvileg), talán ennek köszönhetőn majd többen is utána néznek a korábbi munkáinak... minden esetre én nagyon várom.
Nálunk az egyik zsűri Satoshi Kon lett volna, bocs, de nem tudok rendesen írni erről, a rendező haláláról információt máshol lehet találni, én még a tagadási fázisban vagyok...

A fesztivál hivatalos oldala itt található, bár még elég hiányos...

2010. november 2., kedd

Intruder

Év: 1989
Ország: USA
Műfaj: horror, thriller, gore
Rendező: Scott Spiegel
Szereplők: Sam Raimi, Ted Raimi, Dan Hicks, Ellisabeth Cox, Burr Steers, Bruce Campbell

A történet:
Egy kisebb közért záráshoz készülődik. Az utolsó vendég, az egyik alkalmazott exe, aki azért balhézik, hogy a lány nem akar visszamenni hozzá. A fickót az összes alkalmazott jól szervezett csapatmunkájával sikerül leszerelni, majd az elmenekül.
Később, a zárást követő ellenőrzésen úgy tűnik, elmúlt a veszély. Minden a megszokott rendben megy tovább, de egyre több jel utal arra, hogy a problémák csak most jönnek, mivel a kint őgyelgő szociopata bejut a boltba, és rendkívüli ötletességgel kezdi egyenként lemészárolni a dolgozókat, anélkül, hogy ezt a többiek különösebben észrevennék...

Személyes vélemény:
A slasherek többsége szerintem nem túl ijesztő (ok, egyáltalán nem), ezen a vonalon viszont meglepően jó volt a film. A feszültségkeltő zene szinte az egész filmet végig kíséri, de az elején még nagyon kevés valódi riogatás van, legtöbbször csak vaklárma, ami hülyeségnek tűnhet, de így a néző megszokja, hogy nem történik semmi durva, majd amikor ezt a sort megszakítják egy hirtelen gyilkolászással, elég jó reakciót hozhatnak ki a nézőből... Legalábbis nálam ez bejött.
Nem mondanám vígjátéknak, de nem is egy halál komoly film, valahol a kettő között van, akad néhány elég vicces/morbid jelenet benne (már ha valaki értékeli az ilyet... ha valaki nem bírja a fekete humort, nem fogja viccesnek találni ezt sem).
A gyilkolós jelenetek nagyon változatosak, igényesek, a speciális effektekért felelős emberek rengeteg más horrorfilmnél (pl Evil dead 2, Day of the dead) is dolgoztak, elég profi munkát végeztek.
A színészek többsége is valahogy kapcsolódik az Evil deadhez, valszeg nem véletlenül. Fontosabb szerepekben Sam Raimi, Dan Hicks, Ted Raimi és csak pár percre a végén Bruce Campbell is feltűnik, mind játszottak az Evil Deadben vagy a folytatásában, amiben pedig Scott Spiegel is színész és társíró... szóval elég nagy az átfedés a filmek között, ennek köszönhetően a színészi játékra nem lehet panasz, és úgy az egészet nézve is nagyon jól sikerült a film.
Különösen tetszett, ahogyan szórakoztak a kameraállásokkal, például amikor az egyik jelenetben az ajtógomb elfordult, az ajtóval szemben álló emberre nézve a kamera is elfordult. Gyakran nem közvetlen közelről mutatták a szereplőket, az előtérben valamilyen rács, polc vagy hasonló volt, és a mögött álltak az emberek, így még a kevésbé érdekes jeleneteket is fel tudták dobni, vagy rásegített a feszültség fokozására.
Amit negatívumként tudnék megemlíteni, hogy a film eleje kissé unalmas. Az első 15-20 percben azt hittem, hogy végig olyan lesz, de ha ennyit kibír az ember, utána már sokkal pörgősebb.1/2 off... na, hát ilyen poénok vannak benne...

Ajánlás:
Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon véres/erőszakos slashernek (akkor ez már splatter... mindegy), szóval ha valaki nem bírja az ilyet, nem ez lesz a kedvenc filmje. Aki pedig pont a vérengzés emiatt akar filmet nézni, szerintem ez egy elég jó választás... Amúgy én a kevésbé megvágott (vagy vágatlan) verziót néztem, azt érdemesebb...


2010. november 1., hétfő

...0.5

Mint azt korábban említettem már, oldalt van szavazási lehetőség, nagy segítséget jelentene, ha minden ide látogató szavazna valamire.
Köszönet, és minden jót!