The Stuff

Év: 1985
Ország: USA
Műfaj: horror, vígjáték, sci-fi
Rendező: Larry Cohen
Szereplők: Michael Moriarty, Andrea Marovicci, Garrett Morris, Scott Bloom

A történet:
Egy bányászati területen az egyik bányász fura, fehér trutyit talál a hóban, amint az a földből szivárog. Megkóstolja és meglepődve tapasztalja, hogy finom, édes. Eszik belőle az egyik társa is, és neki is nagyon ízlik... Éjjel Jason felriad álmából, lemegy a konyhába, hogy igyon. Kinyitja a hűtőt, és a fehér cucc ott van egy desszertes tégelyben, mint valami édesség- pontosabban nem is a tégelyben van, hanem inkább oda mászik...- de felbukkan az apuka és megzavarja a gyereket megfigyelései közben, és a következő pillanatban a trutymó ott csücsül a dobozban, mintha mi sem történt volna. A kölyök visszamegy aludni, az apuka viszont úgy dönt, nassol egyet... Mint ahogy később kiderül, a cucc egy igen népszerű édesség lett, nagy pénzek vannak a forgalmazásában, az emberek meg valóságos függővé váltak. Jason próbálja bebizonyítani szüleinek és bátyjának, hogy a cucc veszélyes, de ők persze nem hisznek neki. Elhatározza, hogy elpusztítja a trutyit az üzletekben, de ezzel sem megy semmire. Mikor Jasont rá akarják venni szülei, hogy egyen a cuccból, ő elmenekül, és ekkor egészen véletlenül megjelenik az FBI ügynök, David Rutherford, aki szintén azon fáradozik, hogy megakadályozza a trutyi fogyasztását, és segít a kölyöknek. Ezek után együtt szállnak szembe a gonosz muksókkal, és cuccokkal...

Személyes vélemény:
Ez a film csalódás volt számomra, ugyanis jobbra számítottam... Azért annyira nem volt rossz, hogy visszaköveteljem ezt a másfél órát az életemből, de erős hiányérzetem volt a film nézése közben. Sem elég vicces, sem elég horrorisztikus nem volt nekem. Bár a történet maga vicces, de a tálalás már annyira nem volt az... lehet, hogy másoknak tetszik, de nekem nem jött be igazán.

Ajánlás:
Nyugodtan megnézheti mindenki, akinek kedve van hozzá, szerintem még családi filmnek is elmegy XD... Senki se várjon tőle sokat, így nem fog csalódást okozni, azt hiszem ez is egy olyan film, hogy vagy tetszik valakinek, vagy nem...

Exte

Év: 2007
Ország: Japán
Műfaj: horror, dráma
Rendező: Sion Sono
Szereplők:Chiaki Kuriyama, Megumi Sato, Yuna Natsuo, Ken Mitsuishi, Tsugumi

A történet:
Néhány rendőr járőrözik éjjel az utcákon, és körbenéznek a hatalmas fém tárolók környékén is. Az egyik dobozból szörnyű bűz árad, ezért megnézik, hogy mi van benne. Emberi hajat tartalmaz, úgy, mint a többi száz tároló a környéken. (A sok haj kozmetikai célokból van ott, azokból készítik a parókákat és a hajhosszabításokat.) Már kezdik azt hinni a rendőrök, hogy minden rendben, mikor megpillantják a hajrengetegbe gabalyodott női holttestet... A hullaházban az egyik alkalmazott, mint kiderül, megőrül a szép hajért. A legkönnyebben úgy jut hozzá, ha megnyírja a holttesteket, és így begyűjti a termést... Yuko Mizushima tehetséges fodrásztanonc, ő magának is gyönyörű, hosszú haja van, amire büszke is. A Gilles de rais hajszalon lelkes dolgozója... A hullaházban megvizsgálja a két rendőr a konténerben talált hullát: a szerveket gondosan eltávolították(feltehetően azért, hogy majd eladják azokat a feketepiacon), a test pedig megtelt hajjal. Ezt a hullaházi munkás nyálcsorgatva bámulja. Később, mikor senki sem látja, ellopja a hajjal bélelt hullát, és a sok hajat, ami folyamatosan nő belőle, eladja hajhosszabbításokhoz a környező fodrászatoknál, és persze a Gilles de rais-be is jut belőle. Nos, így kezdődik a film, ha valaki kíváncsi a folytatásra, nézze meg, amit nagyon ajánlok!

Személyes vélemény:
Ez a film irtó nagy hülyeség lenne, ha nem Sion Sono csinálta volna. Így viszont nagyon jól sikerült, talán pont azért is szeretem a munkáit, mert a fura történetekből izgalmas és sajátos hangulatú filmeket tud csinálni. Szóval szerintem ez egy jó kis film, képes újat mutatni a rengeteg hosszú, fekete hajjal...

Ajánlás:
Azoknak ajánlom, akik valami érdekeset és szórakoztatót akarnak látni. Nem olyan ijesztő, hogy tövig lerágja az ember a körmét, de azért van néhány hátborzongató jelenet benne...

Yamagata Scream

Év: 2009
Ország: Japán
Műfaj: vígjáték, horror, romantikus
Rendező: Naoto Takenaka
Író: Yashushi Akimoto

Dióhéjban:
A film azzal kezdődik, hogy egy kisebb diákcsoport tanulmányi kirándulást tesz busszal az Oshakabe nevű kis faluba. Első állomásuk a helyi templom lesz, főleg azért, mert a kirándulást szervező tanárnő megtudja, hogy népszerű hely ez a párkeresőknek. Egy visszaemlékezésből megtudhatjuk, hogy évszázadokkal ezelőtt Tsuzuranuki Tadatsune, akinek később a templomot emelték nagy csatát vívott itt. A harcot elbukta, menyasszonya, Mitsubue lesz ezután a templom papnője. Visszatérve a jelenbe -> A csapat autója megérkezik a faluba és egyből le is robban, tehát gyalog kell megtenniük az utat a templomig egy sűrű erdőn keresztülvágva. Hirtelen felbukkan a semmiből egy szamuráj, és leszúrja az idegenvezetőt, aki holtan esik össze... Legalábbis azt hinnénk, de ekkor megjelenik egy csapat éneklő muksó, hogy üdvözölje a látogatókat. Együtt indulnak tovább a célhoz. Kiderül, hogy polgármesterék egy szupertemplomot akarnak a régi helyére építeni, hogy több látogatót csalogassanak vele. Ezt a helyi fodrász igyekszik megakadályozni, sikertelenül. Miután megérkezik a buldózer, és lerombolják (majdnem a fodrász nagyijával együtt) a templom szobrát, életre kelnek a régi harcosok... És itt kezdődik igazán a film. Ha a többire is kíváncsi valaki, tessék megnézni a filmet ;)
A film rendezője, Naoto Takenaka elsősorban színész, és csak aztán rendező... sajnos ez érezhető, de attól még nem rossz film. Azonban az írónak Yashushi Akimotonak már magában a horror műfajban is vannak tapasztalatai, nevéhez fűzhető pl.: Densen Uta (Suicide Song) és a Chakushin Ari (One Missed Call) is.

Személyes vélemény:
Lehetne jobb is... Irtó szórakoztató, színes, zenés, vicces, tele van pózolással és túlzással a film, talán emiatt is olyan jó nézni, ezek tartják vissza attól, hogy unalmassá váljon. Semmi újat nem mutat, nincs semmi komoly mondanivalója, de kikapcsolódásra tökéletes.

Ajánlás:
Azoknak, akik könnyedebb kikapcsolódásra vágynak, vevőek az idétlen poénokra, és nem riadnak vissza egy kis (már-már túl kevés) vértől és sok kékbőrű, hosszú fekete hajú zombitól, ez egy ideális film.

A kötelező bemutatkozás, meg hasonlók...

Üdv, Somorej vagyok.
Miről fogok írni?
Természetesen olyan dolgokról, amik érdekelnek, és másokat is érdekelhetnek, például: film, zene, Japán, és más ázsiai kultúra, írás, rajzolás, festés, stb... ja, és persze a személyes hülyeségeim, amiket minden ok nélkül szeretnék tudatni az olvasókkal... asszem ennyi.